Szakértők egy csoportja olyan szerves anyagokat azonosított 3,5 milliárd éves üledékekben, amelyek az élet legkorábbi nyomát jelentik – számol be az IFLScience. Az élet legősibb bizonyítékának keresése rendkívül fontos, akár az idegen élet kutatásához is nagyban hozzájárulhat. A legtöbb potenciális nyomról azonban utóbb kiderül, hogy nem biológiai folyamat hatására jött létre.

Az egyik vitatott bizonyítékot azok a sztromatolitok jelentik, amelyeket a nyugat-ausztráliai Pilbara területén találtak 1980-ban. Sok kutató úgy véli, hogy ezek az üledékek lehetnek az élet legkorábbi nyomai, rengeteg szakértő viszont kritizálja az elképzelést. Raphael Baumgartner, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa csapatával a közelmúltban átfogó elemzés alá vetette az üledékeket, és arra jutottak: a sztromatolitok egyértelműen az élet legősibb ismert nyomai.

Az üledékek úgy néznek ki, mintha megkövesedett cianobaktériumok lennének, a biológiainak tűnő külső azonban sokakat nem győzött meg.

Baumgartnerék a minták mélyére fúrtak, ahol olyan részeket azonosítottak, amelyekre kevésbé hatott az erózió. Itt több olyan bizonyítékot is kimutattak, amelyek életre utalnak, ilyenek a látszólagos szerves anyagok, a biológiára mutató izotóparányok, illetve a mikrobákra utaló struktúrák.

Baumgartner szerint a felfedezés a potenciális marsi élet keresésében is segíthet. Könnyen elképzelhető, hogy hasonló módszerekkel az égitest kőzeteiben is ki lehet majd mutatni az egykori létformák maradványait.

• üledék
• felfedezés
• cianobaktérium