A vád szerint minisztériumi tisztviselők kenőpénzért segítettek uniós támogatások elnyerésében és ellenőrzések manipulálásában. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kér a vádlottakra, köztük vezető beosztású hivatalnokokra és volt államtitkárokra.

Csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódott a korrupciós bűnügy tárgyalása, amelyben az ügyészség Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi beosztottjaira – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra – letöltendő börtönbüntetést kért, erről a 24.hu írt.

Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádirat szerint a tisztviselők kenőpénzért cserébe segítettek vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében, az ellenőrzések cégek számára kedvező lezárásában és más pályázati eljárások befolyásolásában.

A 24.hu által ismertetett vádirat szerint az elsőrendű vádlott, K. Tamás, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki. Ebbe több munkatársát is bevonta, hogy milliós összegek fejében pályázatok nyertességét biztosítsák. A hálózat tagjai olyan titkos tolvajnyelvet használtak, amelynek célja az volt, hogy elkerüljék az azonosítást a hatóságok által. A vizsgálatok során azonban a nyomozók mégis azonosítani tudták a szereplőket.

Az ügyészség szerint összesen 108 uniós és nyolc hazai forrású pályázat érintett az ügyben, amelyekkel összesen több mint 25 milliárd forint támogatást igényeltek. A tisztviselők a pályázatok helyszíni ellenőrzéseit is manipulálták: gondoskodtak arról, hogy az ellenőrzéseket úgy folytassák le, hogy ne tárjanak fel hibát, és rövid időn belül lezárják azokat.

A csütörtöki tárgyaláson több vádlottat is meghallgattak. K. László másodrendű vádlott, akit „az Öreg” néven emlegettek, tagadta bűnösségét. Védője szerint a vádirat több téves megállapítást tartalmaz, és állította, hogy K. Lászlónak nem volt lehetősége pályázatokat manipulálni, valamint nem vett át kenőpénzt. Az ügyészség hét év börtönbüntetést, 50 milliós vagyonelkobzást és a közszolgálati tisztségek betöltésétől való eltiltást kért vele szemben.

Cs. Károly Péter harmadrendű vádlott, akit „a Kedves” néven emlegettek, elismerte bűnösségét. Beismerte, hogy részt vett a vesztegetési rendszerben, és fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. A bíróság elfogadta a beismerését, míg az ügyészség öt év szabadságvesztés, 52 millió forintos vagyonelkobzás és a közszolgálati tisztségek gyakorlásától való végleges eltiltás kiszabását javasolta.

M. Péter negyedrendű vádlott – „a másik Peti” – szintén beismerte bűnösségét. Jelezte, hogy hajlandó megtéríteni az okozott kárt. Az ügyészség ötéves börtönbüntetést és 37 millió forintos vagyonelkobzást kért, amit a bíróság elfogadott. R. László ötödrendű vádlott is beismerő vallomást tett. Az ügyészség négy és fél éves börtönbüntetés kiszabását, valamint hatmillió forintos vagyonelkobzást kért rá. A bíróság az ő beismerését is elfogadta.

A vádlottak közül K. Tamás, az elsőrendű vádlott, akár tízéves börtönbüntetést is kaphat. Az ügyészség nála és családjánál jelentős vagyont – köztük BMW-t és Rolex karórát – foglalt le.

A vádlottak között szerepel Karsai Tamás volt helyettes államtitkár, akire négyéves börtönbüntetést kértek, valamint Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, akit öt év börtönnel és vagyonelkobzással sújthatnak. Ítélethirdetés később lesz.

• bűnügy
• tárgyalás
• kenőpénz