Elismert pékmester, ötven éve dagasztja a kenyeret, készíti a péksüteményeket és újító szellemiséggel egyre bővíti termékkínálatát. Kászpári Károly, a tengelici Frissten Kft. tulajdonos ügyvezetője, bár kisujjában van a kenyérkészítés művészete, ma is folyamatosan tanul és kísérletez. Termékei és négy keréken mozgó pékáru üzlete is kuriózum Szekszárdon, hosszú évek óta a Garay Gimnázium sarkán árulja kiváló minőségű portékáját. Az Év Tolna Megyei Vállalkozója díjat vehette át, ennek apropóján kértük egy kis visszatekintésre.

– Varsádi sváb családból származom, Uzdon születtem egy nádtetős, földes tanácsi házban, és ez kiindulópont számomra. A nélkülözésről szólt az életünk, úgy nőttem fel, hogy mindig bizonyítanom kellett, igyekeztem utolérni a barátaimat. Egy forint zsebpénzt kaptam, ebből két kiflit tudtam venni, de sokszor inkább megspóroltam, a pénz az enyém maradhatott. Mivel a vasárnapra kapott két forintból nem futotta rá, ezért „nem akartam” moziba menni, vagy vanília fagyit venni. A pék szakmát is azért választottam, mert akkor a bányászok után a pékek kerestek legjobban. Jó érzés volt, hogy fordult a kocka, és már dupláját kerestem, mint a barátaim, igaz hozzá kellett szoknom az éjszakai műszakhoz és a hajnali keléshez.
– Ezek szerint megszokta és megszerette ezt a szakmát!
– Szeptemberben volt ötven éve, hogy a pályán vagyok. Elmondhatom, hogy értek a szakmámhoz, de folyamatosan tanulom is. Csak az marad meg ilyen hosszú ideig ezen a pályán, aki motivált és szereti. Fontos számomra, hogy 85 éve ebben az épületben pékség működik, megmaradt ugyanaz a funkció. Persze időközben sokat fejlesztettem, modernizáltam. Amikor ugyanitt, a téesz pékségében üzemvezetőként dolgoztam a ’80-as években, akkor sem ácsorogtam zsebre tett kézzel. Lehet, hogy túlzás, de számomra olyan a kenyér, mint az anyának a gyermeke. Ha ráteszem a kezem a tésztára, érzem, hogy hogy érzi magát, tudom, hogy fázik. Nyitva van egy ablak, nem megfelelő a hőmérséklet.
– A rendszerváltás után a téesz melléküzemágból létrehozták Tengelicen a Frissten Kft-t, melynek egyik résztulajdonosa lett, majd idővel kivásárolta a céget, és felépítette mai profiljára.
– Rengeteg szenvedés és nehézség volt az első időszakban. Észrevettem, hogy nem tudok fizetést kivenni, egyre fogyott a pénz, csak a dolgozókat és az adókat tudtuk kifizetni. Köszönet azoknak a szállítóinknak, akik türelemmel voltak, és bíztak bennem. Ebben a borzalmas időszakban jutott eszembe, hogy egyszer Németországban láttam egy apró üzletnek átalakított autót, és beugrott az ötlet. Megtaláltam az alkalmas helyet Szekszárdon, és hosszas szervezés után elkezdtük az árusítást 2007 novemberében. Először kovászos kenyérrel kezdtük, majd idővel bővült a kínálat. A kifli, a zsemle örökös magyar termékek, de egyre több az egészségtudatos vásárló. Radarozom, hogy mit keresnek a vásárlók, mindig próbálunk valami újdonságot hozni. Édes-sós sütemények vannak a kínálatban, a kenyerek között a Pur-pur, a Molke aktív, a tönkölybúzás, a rozsos, vagy ősgabonás kenyerek, melyek úgynevezett célkeverékből készülnek, melyek 100%-ban tartalmazzák az adott gabonát. Nagyon drága alapanyagok, de nem keverem olcsóbb lisztekkel, mert a legfontosabb mindig a minőség. Ez jellemző a paleo piskótára, vagy a tradicionális német Stolen gyümölcs kalácsra is, ez utóbbi a kedvencem, gyermekkoromra emlékeztet.
– Mit jelent Önnek az Év Vállalkozója Díj?
– Örülök neki, mert olyan helyről jött, ahonnan nem vártam. Ráadásul egy kis faluban, Tengelicen működünk. nyolc munkatársunk van, feleségem, és egyik fiam is a vállalkozásban dolgozik. Köszönet a kollégáknak munkájukért, a türelmükért, azért, hogy kitartottak a nehéz időszakban, családomnak pedig, hogy elviselik a „vaskalaposságom”. 

• Kászpári Károly
• Év Tolna Megyei Vállalkozója
• Frissten Kft.