Almalottó és jogdíj az eladott kozmikus almákra
Az „almaipar” a különleges elnevezésű, végletekig tökéletesített és jól eladható fajták felé mozdul el.
Erre jó példa Washington állam legújabb büszkesége, a WA38, illetve fantázianevén a Cosmic Crisp. A hatalmas reklámbüdzsével támogatott, idén ősszel érkező szuperalmát két évtizeden át nemesítették.
A Cosmic Crisp története 1997-ben kezdődött, amikor először keresztezték a későn érő és sokáig elálló Enterprise és a kiváló állagú, lédús Honeycrisp almafajtáka.
A Cosmic Crisptől elsősorban azért őrül meg mindenki, mert tökéletesen illik az aktuális fogyasztói trendbe, de egyben megfelel a korábbi idealizált almaképnek is. Egy olyan alma jött létre, ami:
– kellően kerek, a héja borvörös színű, a húsa krémfehér és sűrű, az íze pedig kellemes;
– megfelelő körülmények között akár a következő szüretig is eláll, sőt, ugyanolyan ropogós marad;
– és a tesztek során annyira jól teljesített, hogy ugyan eredetileg 300 ezer facsemetével terveztek, a fajtára az első tíz évben kizárólagos jogot formáló washingtoni termesztők összesen 4 milliót igényeltek belőle.
Ráadásul azon kevés menő almák egyike, amit még a legkisebb termesztők is igényelhetnek. Bár az első csemetéket sorsolással osztották ki, előbb-utóbb mindenki megnyerheti az almalottót. Mivel a facsemetékre és az eladott almákra is jogdíjat kell fizetni – az is garantáltnak tűnik, hogy a pénzügyi háttér biztosított az új szuperalma mögött.
Az új alma 10 millió dolláros marketingkampánnyal megtámogatva lép a piacra, és egy alaposan átgondolt honlapon lehet elmélyedni minden, az almát érintő kérdésben. A fogyasztók egészen a gyümölcsöskertig visszakövethetik a megvett almát.
Ám probléma lehet, hogy az emberek hajlandóak lesznek-e kifizetni, az átszámolva 500-600 forintos kilónkénti árát.
