TASZ: Mostantól legálisan lehet fiktív lakcímet létesíteni
A jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít.
Legalizálja a fiktív lakcím létesítését egy frissen elfogadott törvénymódosítás, elszabadulhat a választásokon a voksturizmus, áll a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és a Political Capital közleményében.
A módosítás megváltoztatja eszerint a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik, írja a szervezet.
A közlemény szerint a módosító saláta ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető. A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.
Miért fontos és veszélyes ez?
A TASZ szerint azért, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határ menti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.
A jogvédők szerint a törvénymódosítás önmagában valós problémákra reagálhatna: valóban sokan vannak, akik feledékenységből vagy praktikus okokból nem jelentik be lakóhelyük megváltozását. Őket felesleges és túlzó lenne büntetőjogi eszközökkel felelősségre vonni – minthogy ez minden bizonnyal eddig is elmaradt.
Ugyanakkor azokat, akik rosszhiszeműen, a választások eredményének illegitim befolyásolása miatt létesítenek fiktív lakóhelyet, vagy őket ebben segítik, továbbra is szükséges volna a jog eszközeivel visszatartani a hasonló cselekményektől, csak így őrizhető meg ugyanis a választások integritása. Ehhez szükséges lenne a Büntető Törvénykönyv szerinti, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetési magatartásainak kiegészítése a tudatosan, a szavazati jog teljességének biztosítása céljából végrehajtott lakcímbejelentés esetével – áll a közleményben.
Az indoklás szerint a lakcímbejelentések egy része már amúgy sem a valós viszonyokat tükrözi
A törvényjavaslat a hivatalos indoklás szerint arra a társadalmi jelenségre ad szabályozási választ, hogy a lakcímbejelentések egy része mára már nem a valós viszonyokat tükrözi. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar lakosság több mint 6,37%-a, mintegy 625 ezer ember nem a bejelentett lakóhelyén él, annak ellenére, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatályos rendelkezései mind a lakóhely, mind pedig a tartózkodási hely esetében, fogalmi elemként megkövetelik az életvitelszerű ottlakást.
A jelenségre az indoklás szerint két eltérő irányú jogalkotói válasz adható: a szabályozás szigorításával a polgárok rákényszerítése arra, hogy az államnak mindig naprakész adatot szolgáltassanak arról, hogy aktuálisan, életvitelszerűen hol élnek. Egy ettől eltérő megközelítés szerint pedig meg kell vizsgálni azt, hogy az államnak milyen mértékben fűződik érdeke ahhoz, hogy megismerje a polgár életvitelszerű tartózkodási helyét, illetve milyen mértékben veszélyes a társadalomra a fent ismertetett jelenség. A törvényjavaslat az utóbbi megközelítést követi, azaz, hogy az államnak kizárólag ott és annyiban szükséges a polgár mindennapi életét ismerni és adminisztratív módon alakítani, ahol és amennyire azt a közérdek érvényre juttatása feltétlenül megköveteli.
Fekete-Győr: A voksturizmus eldöntheti több kiélezett választókerület sorsát
„Suttyomban újabb botrányos javaslatot fogadott el a Fidesz: mostantól még csak büntetni sem lehetne a fiktív lakhely létrehozását.” – írja közösségi oldalán Fekete-Győr András, a Momentum listavezetője az ügyben. A politikus szerint ezzel a Fidesz 2018-as illegális módszereit akarják legalizálni: „A 2018-as kipróbált, illegális módszert akarják legalizálni és tömegessé tenni: három éve olyanok is voksoltak – elsősorban az északkeleti határmenti választókerületekben –, akiknek az állampárt csak azért biztosított lakcímet, hogy aztán leszavaztathassák őket a Fideszre. Most ez vált könnyebbé, így a voksturizmussal párosuló szavazatturizmussal eldönthetik több kiélezett választókerület sorsát. Ráadásul szintén legálissá vált a szavazólap lefotózása, ami a szavazatvásárlásokkor a láncszavazási csalás legfontosabb eszköze (a szavazók így bizonyíthatják, hogy a ”jó„ jelöltre szavaztak, cserébe kapják a ”fizetésüket„).”
