Burkoló napi 85 ezerért
Az infláció az utóbbi egy évben 15 éves csúcson jár, és úgy tűnik, az emelkedése folytatódik tovább.
Az infláció az utóbbi hónapokban 15 éve nem látott csúcson jár, és úgy tűnik a drágulás tartósan velünk marad. Azonban amikor a magas inflációról beszélünk, akkor legtöbbször fogyasztási cikkek áremelkedése jut eszünkbe, esetleg az üzemanyagok drágulása, de az infláció ugyanúgy megjelenik a szolgáltatások drágulásában, mint a munkaerő-költségek emelkedésében. A KSH legfrisebb adatai alapján, összegyűjtöttük, mekkora volt a drágulás mértéke azokon a területeken, amit elsőre nem látunk.
Az infláció az utóbbi egy évben 15 éves csúcson jár, és úgy tűnik, az emelkedése folytatódik tovább. A drágulással kapcsolatban legtöbbször fogyasztási cikkek áremelkedéséről esik szó, miközben a szolgáltatásoknál még az inflációnál is magasabb volt az áremelkedés. A KSH most megjelent adatai alapján megnéztük, mennyivel nőttek az árak a vendéglátásban és szolgáltatásoknál.
Kilőttek a munkaköltségek
Ugyan a szolgáltatások átlagosan csak 2,9%-kal drágultak, ami bőven alatta volt a tavalyi 5,1%-os inflációnak, ettől még nagyot emelkedtek a munkaköltségek egyes szolgáltatáscsoportokban. Ezek a nagyobb élőmunka-igényű területek voltak; például a lakásfelújításban vagy az autójavításban jelentős, akár 10%-os áremelkedést is lehetett tapasztalni 2020-hoz képest. Ráadásul ezt még tovább erősítette az itthon tapasztalt általános szakember-hiány.
A munkaköltségek emelkedését nem csak a magasabb bérek okozták, hanem a globális értékláncok megbomlása is közrejátszott ebben, ugyanis egyszerre alakult ki alapanyag-hiány és -drágulás. A több területet is érintő szakemberhiány bérversenyhez vezetett, ez a költségnövekedés pedig megjelent a fogyasztói árakban is.
Tavaly emiatt az egy évvel korábbihoz képest legjobban a lakásfelújítási- és karbantartási szolgáltatások drágultak (11,7%), de a háztartási berendezések javítása 8,6%-kal, a gépjárműveké pedig 8%-kal került többe, mint 2020 azonos időszakában. Ezeknél a szolgáltatásoknál már a járvány előtt is 5-10%-os volt az éves drágulás szintje, azonban a 2021 alatt mért áremelkedés ennél is magasabb volt.
Még mindig érződik a koronavírus hatása a gazdaságban
A koronavírus-járvány miatti lezárások, majd a nyitás utáni gazdasági fellendülés hatásai továbbra is érezhetőek a vendéglátóiparban. A szektort nagyon keményen érintette az utóbbi két év, ugyanis a korlátozások miatt kiesett a forgalom nagy része; hirtelen kellett átállni az ételkiszállításra, majd a nyitás után meg kellett küzdeni azzal, hogy például a munkahelyi éttermeknek lecsökkent a forgalma, amióta sokan otthonról dolgoznak.
A járvány előtt éves szinten 6-7%-os volt az áremelés a vendéglátóiparban, azonban a lezárások miatt ezt 2020–2021-ben nem tudták tartani a visszaeső kereslet miatt. Emiatt tavaly márciusig viszonylag alacsony árak voltak jellemzőek az vendéglátásban. Az újranyitás után viszont a hirtelen megugrott forgalomnak köszönhetően lehetőség nyílt nem csak az áremelés pótlására, hanem arra is, hogy a járvány miatti bevételkiesést behozzák.
Az újranyitás után nem csak az áremelkedés volt a megszokottnál magasabb az vendéglátóipari egységekben: a járvány miatt nagyon sokan kényszerültek más területen munkát találni, amitől jelentős munkaerőhiány alakult ki ebben a szektorban is. Ráadásul a felszolgálók és a szakácsok magasabb bérigényei mellett az elszálló energiaárak is komoly költségnövekedést jelentettek a vendéglátóknak. Így a többszörösére emelkedett áram- és földgázárak, valamint a szintén megdrágult alapanyagok mind tovább hajtották a drágulást az éttermekben és a büfékben. Ennek következtében a vendéglátás mindegyik csoportjánál a 12 havi áremelkedés 2021 végére megközelítette, illetve elérte a 10%-ot.
