A mogyoró az egyik legolcsóbban és legegyszerűbben termeszthető növény. Ráadásul igazán finom és egészséges, így érdemes megpróbálkozni a termesztésével..

A mogyoró a megjelenését tekintve cserje vagy fás jellegű növény. Élettartama kiemelkedően hosszú, akár 70 évig is elélhet. A földimogyoró a világ második leggyakrabban termesztett olajnövénye. A legnagyobb területen Kínában, Indiában és az USA-ban termelik, leginkább az olaja miatt. A magja 40-50% olajat tartalmaz, és ez az olaj egyenértékű az olívaolajjal, így étkezési alapanyag. Hazánkban a mogyoró nagyon kedvelt volt mindig is, de főleg az erdőkben gyűjtötték, és sokáig nem termesztették.

A mogyorófajok többsége bokor méretű, de néhány fává is meg tud nőni. A mogyoróbokor 2–7 méter magas lehet, míg a törökmogyoró fa akár 15–25 méter magasra is képes megnőni.

A mogyoró levelei ovális alakúak, a szélei fűrészesek, hátoldaluk szőrös. A mogyoróbokor tavasszal dísze lehet a kertünknek, hiszen csodálatos látvány, amikor virágba borul. A virágzás idején az ágakon még nincsenek levelek, ezért is olyan fenséges a látvány. A mogyoró termése csonthéjas makktermés, amely ősszel érik be.

A mogyoró általában minden talajon jól megterem, de kedveli a jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag földet. A nagyon száraz, túlságosan kötött talajtípusokon valószínűleg nem fog megmaradni. A mogyoró a vízigényesebb cserjék közé tartozik, hiszen gyökerei nem hatolnak mélyre. Ezért folyamatosan gondoskodni kell a megfelelő vízellátásáról, különben jóval kevesebbet fog teremni. A mogyoró töve körüli talajra is oda kell figyelni, és nem szabad hagyni, hogy kiszáradjon.

A mulcsolás segít bent tartani a nedvességet, és késlelteti a talaj kiszáradását, így érdemes a nyári meleg időszakban alkalmazni. Erre tökéletes lehet a zúzott kő, a fakéreg, vagy a szalma. A mulcs télen is hasznos, mivel megvédi a növényt a fagyok ellen is.

Érdemes az ültetéskor tápanyagokban gazdag közeget biztosítani neki, és évente egyszer komposztot dolgozni a földjébe. A mogyoró nagyon fényigényes, így feltétlenül a kert legnaposabb részére kell ültetni. Ha megfelelő mennyiségű vizet kap, akár kétszer is képes termést hozni egy év alatt. Leginkább a szélvédett területeket kedveli.

 Bár egy tövön van a hím és a nőivarú virág, önmegtermékenyítésre a mogyoró nem képes, ezért több fajtát kell egymás mellé telepíteni. A mogyoró beporzását nem a rovarok, hanem a szél végzi. A cserje nagy mennyiségű pollent termel. Először a porzós, vagyis a virágport termelő növényeket kell a szél útjába helyezni, és ezek mögé kell ültetni a termős példányokat. A szél beporzási hatékonysága általában 25 méter.

Általában 1 méteres, gyökeres bujtvány érdemes ültetni, amelynek a csúcsát vissza kell metszeni a koronaalakítás érdekében. Az első 3 évben ki kell válogatni 4-5 vázágnak valót. Fontos, hogy minden ágat érjen a napfény, mivel az árnyékban lévő ágak jóval kevesebbet teremnek a napfényben fürdőző társaiknál.

Ha töveket ültetünk, akkor ezeket akkora ültetőgödörbe érdemes elültetni, amelyik kétszer akkora, mint az ültetni kívánt növény földlabdája. Ültetés közben többször tömörítsük a földet, majd alaposan öntözzük be, hogy minél előbb meg tudjon gyökeresedni.

Vetni az érett, egészséges, és nem pörkölt mogyorót lehet. Amennyiben a tokjával együtt vetjük el, az biztosabban fog kikelni.A vetés optimális időpontja április vége, május eleje. Kelés után a hajtások gyorsan fejlődnek. Amint virágozni kezd, a burgonyához hasonlóan földdel fel kell kupacolni. Ez azért fontos, mert a virágok megtermékenyülése után a terméstartó 6-8 cm mélyen fúródik a talajba, és ott fejlődik terméssé a magkezdemény.

Magvetés után legkorábban 5-6 év múlva kezd el teremni, a bujtványok vagy dugványok azonban a kiültetés utáni második évben teremnek. Közepesen fagyérzékeny növény. Ősszel a legjobb ültetni, ha viszont tavasszal ültetjük el, akkor rendszeresen kell öntözni.

Nagyon fontos, hogy az ültetés során a legmagasabb oldalgyökerek 5–7 cm-rel kerüljenek a talaj alá. Ha túl magasra ültetjük, akkor ki fognak száradni, ha viszont túl mélyre kerülnek, akkor túl sok sarjat fejlesztenek. A sor- és tőtávolsága 7 méter × 4 méter legyen. A termések október elejére érnek be. Felszedéskor nyúljunk az ásóval a bokor alá, emeljük meg, és a száránál fogva húzzuk ki úgy, hogy a terméshüvelyek ne szakadjanak le.

A mogyoró fehérjékben és zsírokban gazdag. Magas az energiatartalma, és jelentős mennyiségű C-, B1- és B2- vitamin található benne. Ezen kívül sok ásványi anyag, például kalcium, vas, réz, kálium, magnézium is van a mogyoróban. Úgy tartják, a mogyoró fogyasztása felfrissíti az agyat, és fokozza a koncentrálóképességet. Sőt, fogyasztásával a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is jelentősen csökkenthetjük.

Fogyaszthatjuk nyersen, de édességekben is remek. Mézzel keverve kiváló erősítőszer, olaját pedig salátákban és süteményekben is fel lehet használni. A mogyoró levelét gyógynövényként is használják, hiszen összehúzó, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, izzasztó és vizelethajtó hatása van. Alkalmazzák még epebetegségek, szájüregi gyulladások, sebek elleni teakeverékekben. A kozmetikai ipar is használja.Telítetlen zsírsavakból áll, amelyek nem növelik a koleszterinszintet, így az érfalakat sem károsítja. Rost tartalma is magas, így fogyasztása teltségérzetet ad, ezért a fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják.

A metszést akár most is el lehet végezni, hiszen decembertől februárig, illetve júliustól augusztusig van a legideálisabb időszak a mogyoró metszésére. Végezhetünk ritkítás és metszést. Az eljárások hasonlóak.

A mogyoró ritkítása során a föld felszínén előbukkanó tősarjakat el kell távolítani, hogy ne legyen túl sűrű a bokor. A tősarjak eltávolítását a virágzás után végezzük el, hogy ne kerüljön veszélybe a beporzás.

A mogyoró metszését érdemes kora tavasszal elvégezni. A virágok az egyéves vesszőkön találhatók meg, melyek metszése azért fontos, hogy a bokor a legtöbb egyéves vesszőt nevelje. A metszés több hajtást eredményez, így nagyobb lesz a termés is. A mogyorót három éves ciklusokban szokták metszeni. Az első évben az ágak harmadát nyesik le, következő tavasszal a tavalyról megmaradt vesszők felét, majd a harmadik tavasszal az eddig vissza nem vágottakat.

A formázó metszés során egyrészt szép formát adhatunk a bokornak, másrészt ilyenkor a függőlegesen álló vesszőket tőből ki kell vágni. Azokat az oldalelágazásokat is vágjuk ki, amelyek közel vannak egymáshoz, hiszen ezek árnyékot fognak vetni a másik ágra, amelyen emiatt jóval kevesebb lesz a termés.

A tizedik év után érdemes a növényt fokozatosan fiatalítani. Ilyenkor el kell távolítani a középső koronarészt, amelynek hatására új vázágak fognak kifejlődni. Így a korona jóval szellősebb és nyitottabb lesz, és egységesen fogja érni a fény. Ha pedig jól érzi magát, akkor egészen biztosan sok terméssel fog megörvendeztetni bennünket.

 

• mogyoró
• kert
• mogyoróolaj