Két alapból jár pénz és gyorssegély is, jutott belőle befogadó állomásokra, személyzetre, sőt integrációra is. Más kérdés, hogy hazánk eddig nem hívta le a teljes összeget.

A EU hivatalos számai szerint hazánknak 2015 óta 137,14 millió eurós támogatást ítéltek meg a bevándorlás kezelésére. Ez átszámítva 45,5 milliárd forintot jelent.

Ehhez képest Hollik István kormányszóvivő utoljára szeptember elején beszélt arról, hogy Magyarország 504 milliárd forintos határvédelmi költségei után az EU csak 6,6 milliárd forintot (20 millió eurónyi összeget) hajlandó kifizetni. Orbán Viktor miniszterelnök - aki először 2017-ben kérte Jean-Claude Junckertől, hogy az EU fizesse meg a határkerítés költségeinek felét - péntek reggeli rádióinterjúiban ostorozta emiatt az EU-t: februárban is szó szerint úgy fogalmazott: „Hiába kérjük, hogy legalább a felét térítsék meg a határvédelmi költségeknek, a fülük botját sem mozdítják. Többször is ígérték, de egyszer sem adtak egy fillért sem.”

Ezzel csak egy nagy baj van: az Európai Bizottság kérésre már korábban is nyilvánosságra hozta a pontos számokat, most pedig az európai migrációs stratégia első négy évéről szóló jelentésében részletesen is közölte a hazánknak járó támogatások összegét.

Nem lehet ész nélkül költeni

A számok megértéséhez tudni kell, hogy a kormányfőnek nem levélben kell kérnie pénzt. Hazánk – mint minden más tagállam – két uniós alapból részesül, hogy kezelje a bevándorlást, a határvédelmet és a menekültek integrációját. Az egyik a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA), a másik pedig a Belső Biztonsági Alap (BBA). Mindkettő hosszú távú: az összeget a hétéves költségvetésban határozzák meg.

Magyarország a korábbi döntés értelmében az MMIA alapokból 34,45 millió euróra, a BBA alapokból pedig 75,83 millió euróra jogosult, ami azt jelenti, hogy 2014 és 2020 között összesen 110,3 millió eurót, vagyis 36,7 milliárd forintot hívhatunk le erre a célra.

A forrásokat a tagállamoknak nem osztogathatják ész nélkül, először saját migrációs stratégiát kell létrehozniuk (hazánkban ez 2013-ban, még jóval a menekültválság előtt történt meg, de még mindig érvényben van), majd a programokat az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A kiadások 75 százalékát az Európai Unió finanszírozza, a fennmaradó 25 százalékot a hazai költségvetés biztosítja.

A belső biztonsági alap forrásai egyébként hagyományosan exkluzívabbak, főleg a rendőrség idegenrendészeti programjaira mennek. A menekültügyi alapok már színesebbek, és a témában jártas szakértők szerint a kormányzati retorika ellenére sokáig rendkívül progresszívek is voltak: számos, a bevándorlók integrációját segítő civil szervezet is sikerrel pályázott. Mindez addig tartott, amíg a kormány Altusz Kristóf helyettes államtitkár tavalyi óvatlan - 1300 menekült titokban történő befogadásáról szóló - nyilatkozata után egész egyszerűen be nem fagyasztotta a 2018-2018-as munkaprogram pályázatait.

Pénz tehát bőven van, csak a magyar kormány nem veszi igénybe: az uniós adatok szerint a nekünk megítélt 110,3 millió euróból eddig mindössze 45,63 milliót fizettek ki. Megbüntetni persze nem fognak minket azért, mert nem költöttük el az összes pénzt, de emiatt több, fontos munkát végző civil szervezet elesett a támogatásoktól.

Kaptunk ám gyorssegélyt is

Ez a 110 millió euró azonban nem a teljes összeg, ami Magyarországnak jár, hiszen rövidtávú támogatásként a hatóságok kérésére gyorssegélyt is kaphatunk. Márpedig 2015 óta ebből is bőven jutott hazánknak: a menekültügyi alapokból 5,35 millió, a belső biztonsági alapokból pedig 21,49 millió euró volt a pluszpénz.

Mondani sem kell, hogy az így megítélt 26,84 millióból sem hívtuk még le az összeset, eddig 17,07 millió euró kifizetésére került sor.

Az Európai Bizottság jelentése azt is felsorolja, hogy pontosan mire és kinek járt a gyorssegély:

2015 szeptemberében az akkori nevén Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 4 millió eurót, vagyis 1 milliárd 300 millió forintot kapott a menekültügyi befogadó intézmények fejlesztésére és az eljárások lebonyolítására.
2015 júliusában a magyar rendőrség 1,49 millió eurót (félmilliárd forintot) kapott a „Magyarországra irányuló menekültügyi nyomás humánus és EU-konform kezelésére”.
2014 decemberében szintén a BÁH számára utaltak 1,35 millió eurót (449 millió forintot) befogadó állomások építésére és az ott dolgozó személyzet fenntartására.
Idén februárban pedig ennél is sokkal többet, 20 millió eurót (6,6 milliárd forintot) ítéltek meg a Belügyminisztériumnak a menekültügyi helyzet kezelésére Magyarország külső határain.

Tény az is, hogy a magyarok először 800 millió eurót kértek erre a célra, méghozzá a kerítésre. Az Európai Bizottság azonban világossá tette: csak olyan projekteket finanszírozhat, melyek összhangban állnak a migrációs és menekültügyi jogszabályokkal, ebbe pedig a kerítés építése nem fér bele.

• migráció
• támogatás
• határvédelem