Álmok kellenek, mert remény nélkül nehéz élni, de az uralomhoz rémálom is kell, mert a gyűlölet terápiás és szervező hatású elem a politika számára. A gyűlölet segíti a vezér iránti rajongást, hiszen ő az (más nem), aki megvéd bennünket.

A gyűlölet elvonja a figyelmet a kishitűségről, a bénító korlátokról. Kellő idő után a gyűlölet hitté, afféle szakrális technológiává válik, bizonyos szavakat elég említeni, már látjuk is az ördögöt. Ám ott a remény is, a bizakodás, hogy felemelkedünk.

Matolcsy György pedig a lázas jövőkép bajnoka volt. Azt eddig is tudtuk, hogy országunkban világnézeti alapvetés: holnaptól minden másként volt. Matolcsy innovációja, hogy a holnapután már holnap van, s hogy nincs elérhetetlen jövő a megélt tényektől gyötört publikum számára. Csak a felemelkedésbe, a növekedésbe, a sikerbe vetett hit számít, ekkor a gödrök a statisztikai ábrákon kisimulnak, a félénken kúszó görbék az égbe szöknek. Mert mi képesek vagyunk rá. Ki ne ismerné ezt: e pillanatban 5 százalékos a növekedés, de ha így folytatódik (márpedig így lesz), húsz év múlva mi leszünk a világ elején.

Egy szarv öt márka, egymillió szarv ötmillió márka, ahogy Emir Kusturica filmjében, a Macskajajban megfogalmazzák a növekedés vastörvényét.

 

• politika
• gyűlölet