MENÜ
2025. árpilis 1.
Hugó

Alig mérhető az óraátállítás haszna

greenfo.hu/népszava

Az elmúlt évek során világszerte heves társadalmi vita alakult ki az óraátállítás hasznáról.

Az átalakuló áramtermelési módok miatt már nem mérhető egyértelműen az óraállítás energiafogyasztására gyakorolt hatása – tájékoztatta a ma hajnali óraátállítás kapcsán a Népszavát a hazai villamosenergia-rendszert irányító állami Mavirnál.

Az óraátállítást a száz évvel ezelőtti kezdetek óta azért szorgalmazták, mert az emberi ébrenlét és a nappalok hosszának egymáshoz igazítása csökkenti az energiafogyasztást. A Mavir egy 2017-es közleménye 30-40 ezer háztartás éves áramfelhasználásának megtakarításával érvel. Mostani válaszuk szerint korábban a napéjegyenlőséghez közeli, tavaszi óraállításkor látványosan főképp az esti órák terhelése csökkent, mivel egy órával később kellett felkapcsolni a lámpákat. A megtakarítás mértéke 1,5 és 3 százalék közé esett.

Az elmúlt évek során viszont, az európai folyamatokba illeszkedően, a hazai árampiac és fogyasztói szokások jelentősen átalakultak – szögezik le. Felfutott az időjárásfüggő termelők – elsősorban a napelemek – száma, különös tekintettel a háztartási méretűekre. De a közlekedésben, a hűtésben és a fűtésben is egyre meghatározóbbá vált a villamos energia – írják. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük az óraátállításról, rögzítették: a Mavir a mindenkori európai és a hazai szabályozás szerint jár el.

Bár az – Európa-szerte elsőként 1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchiában és Németországban bevezetett – óraátállítás szabályai világszerte különbözőek és változékonyak, az EU-ban és így Magyarországon 1996 óta március utolsó vasárnapja hajnalán helyi idő szerint 2 órakor 3 órára, október utolsó vasárnapján pedig hajnali 3-kor 2 órára kell állítani a mutatókat.

Az elmúlt évek során világszerte heves társadalmi vita alakult ki az óraátállítás hasznáról, elsősorban annak életritmusra gyakorolt, kedvezőtlen hatása miatt. Bár 2019-ben az Európai Bizottság egy uniós véleménykutatás után az eltörlésről határozott, a 27 állam- és kormányfőt tömörítő, a végső döntést kimondani hivatott Európai Tanács azóta se jutott dűlőre a kérdésben. Így egyelőre marad az eddigi rendszer. Most vasárnap tehát megint egy órával kevesebbet alhatunk – írta a Népszava.