Alig mérhető az óraátállítás haszna
Az elmúlt évek során világszerte heves társadalmi vita alakult ki az óraátállítás hasznáról.
Az átalakuló áramtermelési módok miatt már nem mérhető egyértelműen az óraállítás energiafogyasztására gyakorolt hatása – tájékoztatta a ma hajnali óraátállítás kapcsán a Népszavát a hazai villamosenergia-rendszert irányító állami Mavirnál.
Az óraátállítást a száz évvel ezelőtti kezdetek óta azért szorgalmazták, mert az emberi ébrenlét és a nappalok hosszának egymáshoz igazítása csökkenti az energiafogyasztást. A Mavir egy 2017-es közleménye 30-40 ezer háztartás éves áramfelhasználásának megtakarításával érvel. Mostani válaszuk szerint korábban a napéjegyenlőséghez közeli, tavaszi óraállításkor látványosan főképp az esti órák terhelése csökkent, mivel egy órával később kellett felkapcsolni a lámpákat. A megtakarítás mértéke 1,5 és 3 százalék közé esett.
Az elmúlt évek során viszont, az európai folyamatokba illeszkedően, a hazai árampiac és fogyasztói szokások jelentősen átalakultak – szögezik le. Felfutott az időjárásfüggő termelők – elsősorban a napelemek – száma, különös tekintettel a háztartási méretűekre. De a közlekedésben, a hűtésben és a fűtésben is egyre meghatározóbbá vált a villamos energia – írják. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük az óraátállításról, rögzítették: a Mavir a mindenkori európai és a hazai szabályozás szerint jár el.
Bár az – Európa-szerte elsőként 1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchiában és Németországban bevezetett – óraátállítás szabályai világszerte különbözőek és változékonyak, az EU-ban és így Magyarországon 1996 óta március utolsó vasárnapja hajnalán helyi idő szerint 2 órakor 3 órára, október utolsó vasárnapján pedig hajnali 3-kor 2 órára kell állítani a mutatókat.
Az elmúlt évek során világszerte heves társadalmi vita alakult ki az óraátállítás hasznáról, elsősorban annak életritmusra gyakorolt, kedvezőtlen hatása miatt. Bár 2019-ben az Európai Bizottság egy uniós véleménykutatás után az eltörlésről határozott, a 27 állam- és kormányfőt tömörítő, a végső döntést kimondani hivatott Európai Tanács azóta se jutott dűlőre a kérdésben. Így egyelőre marad az eddigi rendszer. Most vasárnap tehát megint egy órával kevesebbet alhatunk – írta a Népszava.