Háztartási méretű kiserőművekről hallva a legtöbben valószínűleg a napelemekre gondolnak, pedig számos egyéb technológia létezik. Akár saját szélturbinánk, vízerőművünk vagy gázerőművünk is lehet, de nem véletlen, hogy világszerte a napelemek dominálnak.

Nagyon is érthető, hogy miért éppen a napelemek jutnak először eszünkbe, ha a saját energiatermelés lehetősége kerül szóba, hiszen a fotovoltaikus (pv) technológia beépített teljesítőképesség alapján 99,8, darabszám szerint pedig 99,9 százalékát adja a teljes hazai háztartási méretű kiserőmű-állománynak (HMKE). Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi elérhető adatok szerint 2022 első negyedévének végén összesen 141 307 darab HMKE működött itthon 1197,15 MW beépített teljesítőképességgel. Ebből 141 135 darab volt a naperőmű közel 1195 MW teljesítőképességgel.

Hazánkban a megújuló erőművek 99,9%-át a napelemek adják.
A napelemek dominanciáját több ok is magyarázza az 50 kW alatti háztartási méretű szegmensben. Mindenekelőtt a pv-technológia árának elmúlt évtizedben végbement óriási esése, de a hazai adottságok és a szabályozási, támogatási környezet is ebbe az irányba hat. A pandémia ellátási láncokat megzavaró utóhatásai miatt ugyan fordult a trend, és a költségek 2020 végén emelkedésnek indultak – amihez az energiaválság, illetve az orosz-ukrán háború is hozzájárul –, a fosszilis energiahordozók és a villamos energia árának elszállása mellett azonban a napelemek drágulása eltörpül. Így a háztartási napelemes rendszerek telepítései tavaly rekord magasságba emelkedtek itthon, és világszerte is erőteljesen növekedtek. Ez a tendencia egyelőre a folytatásban sem látszik gyengülni.

Ami az egyéb technológiák szerepét illeti a hazai háztartási méretkategóriában: 131 darab szélerőmű, 19 darab földgázerőmű, 9 darab vízerőmű, 7 darab termálvíz-kísérőgázt hasznosító erőmű, 2 darab tüzelőolaj- és egyéb gázolaj-tüzelésű erőmű, továbbá 1-1 biogázzal, depóniagázzal, szennyvíziszapgázzal, valamint növényi eredetű biomasszával üzemelő erőmű működik Magyarországon. Ezek közül csak a kis szélerőművek összesített beépített teljesítőképessége haladja meg az 1 MW-ot (1,097 MW).

Függetlenedni minden szinten, akár szélenergiával

Az energiaválság, valamint a fosszilis energiaimport és -ellátás kilátásainak bizonytalanságai miatt a fogyasztók egyre inkább igénylik a központi energiarendszerektől való függetlenedést (és a termelővé-fogyasztóvá – azaz prosumerré – válást). Ez a naperőművek mellett az egyéb, különösen a megújulós HMKE-k és az immár piacérett háztartási energiatárolók keresletének is lökést adhat.

Részben ennek hatására 2021-ben rekord számú, 49 új egységgel nőtt a hazai háztartási méretű szélerőmű-állomány, amely a napelemek után egyértelműen a szegmens legizgalmasabb szelete. A szélturbinákkal a költségek oldalán nagy vonalakban ugyanaz a helyzet, mint a napelemekkel. A 2010-es évek meredek árcsökkenést hoztak, és bár az utóbbi szűk két évben itt is emelkedtek az árak, a fosszilis energiahordozók és piaci áramárak kilövése miatt a szélenergia versenyképessége még javult is az előbbiekkel szemben.

Hogy akkor a kis szélturbinák miért nem tudnak mégsem a napelemekét megközelítő népszerűségre szert tenni a háztartási mérettartományban világszerte, azt elsősorban a két technológia skálázhatóságának eltérése indokolhatja. Napelemekből – moduláris jellegüknek köszönhetően – szinte bármekkora erőmű összerakható az 1-2 kW-tól több száz 100 MW-ig terjedő tartományban, a HMKE-k esetében akár 1 nap alatt is. A háztartási szélturbinák kínálata ugyan széles, de a napelemes rendszerekkel összehasonlítva kevésbé méretezhető az egyes háztartások, vállalkozások és intézmények sajátos fogyasztási igényeihez.

Az sem kedvez a háztartási szélturbinák elterjedésének, hogy a szél nagyobb magasságokban erősebb, mint a felszín közelében. Nem véletlen, hogy a nagy, ipari méretű szélturbinák is egyre magasabb tornyokra kerülnek.

Építési engedély nélkül nem megy

A „háztartási méretű szélerőmű” vagy „háztartási méretű szélturbina” keresőszavakat beírva a böngészőbe számos találat ugrik fel. Akár magyarországi forgalmazóktól is vásárolhatunk ilyen berendezést. Mielőtt választanánk, érdemes részletesen informálódni a telepítés feltételeiről és az egyéb hasznos tudnivalókról. Háztartási méretű turbinát épülettől, tereptárgyaktól legalább 150 méteres távolságban szabad telepíteni a biztonság és a környék nyugalmának megőrzése érdekében. A turbina telepítése ráadásul építési engedélyhez kötött, ezért érdemes tájékozódni az illetékes Építésügyi Hatóságnál is. A telepítés előtt érdemes szélmérést végeztetni a helyszínen, hogy megbizonyosodjunk a terület alkalmasságáról, magát a telepítést pedig jó inkább szakemberre bízni.

Az árak jókora szóródást mutatnak teljesítmény és technológia szerint. Szélturbinát már 100 ezer forint alatti összegért is beszerezhetünk, de több millió forintért is. A magasabb kategóriában nemcsak a klasszikus szélkerék-kialakítású, hanem akár függőleges szélturbinák (vertikális szélgenerátorok) is elérhetőek. Ezek oda is telepíthetők, ahol nincs hely és lehetőség normál szélgenerátor telepítésére, például családi házak tetőszerkezetére.

Saját földgáz-, víz- és biomassza-erőművünk is lehet

A Magyarországon harmadik leggyakoribb háztartási méretű erőműtípus a földgáztüzelésű HMKE. A motorhajtású termelő berendezésekből jelenleg 19 működik az országban – valamivel több mint 0,5 MW beépített teljesítőképességgel –, miután 2020-ban még 23, tavaly év végén pedig még 21 volt a számuk. A csökkenés nem meglepő a földgázpiaci kilátásokra tekintettel, ugyanezen okból pedig valószínűleg idén sem ezek az egységek lesznek a legkeresettebbek a HMKE-piacon. Mindenesetre ebbe a mérettartományba tartozó gázgenerátorokat akár az online piactéren is megrendelhetünk, a kisebb, pár tízezer forintos használt berendezésektől a nagyobb, többmilliós tételt képviselő áramfejlesztőkig.

Magyarország nagyobb vízerőművekben sem dúskál, és a vízenergia hazai kilátásait a klímaváltozás, a mostani súlyos csapadékhiány és a szárazság sem javítja. Ennek megfelelően a hivatalos adatok szerint csupán 9 darab háztartási vízerőmű üzemel itthon 133 kW beépített teljesítőképességgel. A nap- és szélerőműhöz hasonlóan a megújuló energiaforrásra támaszkodó rendszerek előnye az előbbiekkel szemben, hogy folyamatos termelésre képesek – már ha a telkünkön megfelelő esésű és/vagy vízhozamú patak halad át, és rendelkezésünkre áll a beruházáshoz szükséges akár pár millió forint.

A többi HMKE-típus még a szél-, földgáz- és vízerőműveknél is ritkább. Az országban 7 darab, a termálvíz kísérőgázával működő háztartási méretű kiserőmű található. Ezek feltételezhetően nem magánházaknál működnek, és ez – szintén a tüzelőanyag természete miatt – vélhetően igaz a biogázt, depóniagázt, szennyvíziszap-gázt, növényi eredetű biomasszát, valamint tüzelőolajat és egyéb gázolajat hasznosító erőművekre is. A HMKE telepítése a hálózattól való részleges függetlenedésünket, ezáltal ellátásbiztonságunk javítását szolgálja. Azonban a beruházás jellemzően csak akkor térülhet meg, ha a HMKE termelési költségei alacsonyabbak a hálózati vételezés költségénél. Erre várhatóan egyre inkább csak a megújuló energiaforrásokkal – lényegében üzemanyagköltség nélkül – működő háztartási méretű kiserőművek lesznek képesek. A fosszilis HMKE-k terjedése klímavédelmi szempontból sem nevezhető kívánatosnak, de az ellátásbiztonsági szempontok árnyalják ezt az állítást, így rövid- és középtávon még meglehet a helyük a magyar energiarendszerben.

 

• megújuló energia
• kiserőmű
• szélenergia