Hogyan védhetik a farkasok az erdők fennmaradását?
Sokkal fontosabb szerepük lehet a farkasoknak az ökoszisztémában, mint azt korábban gondolták.
A klímaváltozás elleni küzdelemben eddig főként a megújuló energiára és az erdősítésre fókuszáltak, ám egy friss kutatás szerint egy ősi ragadozó, a farkas is szerepet játszhat az erdők védelmében – számolt be róla a Science Daily. A Leedsi Egyetem kutatói elméleti modellek segítségével vizsgálták, milyen hatása lenne a farkasok visszatelepítésének a Skót-felföldön. Megállapításaik szerint a nagyragadozók jelenléte hozzájárulhatna a szarvasállomány csökkentéséhez, ezáltal elősegítve az erdők természetes regenerálódását és jelentős szén-dioxid megkötését.
Farkasok nélkül az erdők is szenvednek
A kutatás négy különböző területen végzett modellezése szerint nagyjából 167 farkas jelenléte már elégséges lenne ahhoz, hogy csökkenjen a szarvasok túlzott legelése. Ez azért lényeges, mert a Skóciában elszaporodott gímszarvasok gyakran akadályozzák a fák természetes növekedését, így a fiatal csemetéknek nincs esélyük megerősödni. Ha a farkasok segítenének kontrollálni a szarvaspopulációt, az nemcsak az erdőségek növekedéséhez járulna hozzá, hanem éves szinten akár egymillió tonna szén-dioxid megkötését is elősegíthetné.
Ez a kutatás az első, amely konkrétan a farkasok potenciális szerepét vizsgálja az erdők terjeszkedésében és azok szén-dioxid-megkötő képességében. Az eredmények azt sugallják, hogy a ragadozók ökoszisztémában betöltött szerepe sokkal fontosabb lehet, mint azt korábban gondolták.
A farkasok eltűnése és a következmények
A farkasokat Skóciában mintegy 250 évvel ezelőtt irtották ki, ami a gímszarvasok populációjának drasztikus növekedéséhez vezetett. Jelenleg körülbelül 400 ezer példány él az országban, és a vadgazdálkodási erőfeszítések ellenére is jelentős károkat okoznak a növényzetben.
Skócia Európa egyik legkevésbé erdősült területe, mindössze az ország 4 százalékát borítják erdők, míg például Magyarországon ez az arány 20 százalék körül van. Azokon a területeken, ahol a szarvasokat kerítéssel tartják távol, vagy ahol intenzívebb vadászat zajlik, a természetes újulat jobban megfigyelhető. Azonban a vadászat önmagában nem mindig elég a probléma kezelésére.
A farkasok visszatelepítésének előnyei és kihívásai
Bár a nagyragadozók visszatelepítése egyre több európai országban téma, a farkasok jelenléte nem mindig konfliktusmentes. Jelenleg Nyugat-Európában több mint 12 ezer farkas él, és egyes helyeken, például a sűrűn lakott Hollandiában is megjelentek.
A kutatás szerzői elismerik, hogy Skóciában is ellenállásra lehet számítani, különösen az állattenyésztők és a vadászipar részéről. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a farkasok visszatelepítése gazdasági előnyökkel is járhat. Az ökoturizmus fellendülése mellett csökkenthetné a vadbalesetek számát, mérsékelhetné a szarvasok által terjesztett Lyme-kór esetek előfordulását, és csökkenthetné a populációkontroll céljából végzett vadászatok költségeit is.
Ahhoz, hogy egy ilyen program sikeres legyen, a helyi közösségek és az érintett szereplők bevonása elengedhetetlen. A megfelelő védelmi intézkedések, mint például villanypásztorok és nagytestű őrzőkutyák alkalmazása, valamint az esetleges károk megtérítésére szolgáló kompenzációs rendszerek kidolgozása mind kulcsszerepet játszanának a projekt megvalósíthatóságában.
Lehet-e jövője a farkasok visszatelepítésének?
A kutatás nem csupán a Skót-felföldre vonatkoztatható, hanem más területekre is, ahol a túlzott szarvaspopuláció gondot okoz. Európa számos országában zajlanak viták arról, hogyan lehetne fenntartható módon helyreállítani az ökoszisztémák egyensúlyát, és úgy tűnik, hogy a nagyragadozók fontos szereplői lehetnek ennek a folyamatnak.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a társadalom és a döntéshozók készen állnak-e arra, hogy a természetes egyensúly érdekében újra együtt éljenek ezekkel a nagyragadozókkal?
Farkasok Magyarországon is élnek, a Bükkben többször rögzítette jelenlétüket a vadkamera. Lengyelországban ugyanakkor most az a szakemberek között a legfőbb téma, hogy fekete farkasokat videóztak le egy erdőben. A legnagyobb visszhang két év a hazánkban kóborló svájci jeladós farkas lelövését kísérte, melynek tetemét máig nem találták meg.
