Különös dologról árulkodik Beethoven hajszála
A legfontosabb kérdés, hogy mi okozta Beethoven halláskárosodását, továbbra is megválaszolatlan maradt.
Beethoven hajszálainak DNS-vizsgálatából sem derült ki, miért szenvedhetett a zeneszerző halláskárosodást, bizonyos betegségekre azonban felhívta a figyelmet a vizsgálat.
Ludwig van Beethoven hajszálainak DNS-vizsgálata a 196 évvel ezelőtt elhunyt zeneszerző több egészségi problémájára adott magyarázatot, de halláskárosodásának okát továbbra sem sikerült kideríteni. Miközben megtalálták nála a májbetegség genetikai kockázatát, és kiderítették, hogy életének utolsó hónapjaiban hepatitis B fertőzése volt, ami szintén károsította a máját, arra nem találtak magyarázatot, hogy miért veszítette el a hallását.
Hajszálai alapján sikerült összerakni Beethoven genomját
Beethoven 1827. március 26-án, 56 éves korában Bécsben hunyt el. Még életében rendelkezett is arról, hogy halála után az orvosok tanulmányozzák egészségi problémáit. A halála után végzett boncolás megállapította, hogy májzsugorban szenvedett, amit gyakran okoz a krónikus alkoholfogyasztás. A kutatásról a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a zeneszerző májbetegségre való hajlama és rendszeres alkoholfogyasztása okozhatott májelégtelenséget, amit széles körben halála okának tartanak.
Axel Schmidt, a Bonni Egyetemi Kórház genetikusa, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, hogy az orvosok számára mindig is rejtély volt, hogy mi okozta egészségi problémáit. A kutatásban Beethoven levágott hajfürtjeinek hajszálaiból nyertek ki DNS-t. Öt hajtincsről gondolták, hogy szinte bizonyosan a zeneszerzőé lehetett. Három további hajtincs eredetével kapcsolatban azonban kétségek merültek fel. Ezek közül az egyikről kiderült, hogy valójában egy nőtől származott.
A kutatóknak a valóban Beethoventől származó hajszálakból (mintegy 3 méternyi hosszúságú hajból) sikerült összerakniuk a zeneszerző genomját, amelyből genetikai betegségek jeleit azonosították. Az nem derült ki egyértelműen, hogy mi okozta gyomor- és bélproblémáit, de nagy valószínűséggel kizárták, hogy Crohn-betegségben, cöliákiában vagy laktózintoleranciában szenvedett volna.
Májbetegségének kockázata, amely túlnyomórészt két gén – a PNPLA3 és a HFE – mutációjából ered, csaknem megháromszorozta a teljes spektrumú májbetegség kialakulásának kockázatát – mondta Tristan Begg, a Cambridge-i Egyetem biológiai antropológusa, a tanulmány vezető szerzője. Magyarázata szerint ezek a kockázati tényezők a legtöbb esetben nem adnak okot komoly aggodalomra, de az alkoholfogyasztással párosulva már okozhattak betegséget. Mint hangsúlyozta, a DNS-vizsgálat előtt Beethoven májbetegségét kizárólag az alkoholfogyasztásnak tulajdonították.
A legfontosabb kérdésre még mindig nincs válasz
"A legfontosabb kérdés, hogy mi okozta Beethoven halláskárosodását, továbbra is megválaszolatlan maradt" – mondta el Avraham Z. Cooper, az Ohiói Állami Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a vizsgálatban. Hozzátette: talán nem is baj, hogy nem tudjuk meg, hiszen ez a rejtély is hozzá tartozik Beethoven nagyságához. Beethovennél a progresszív halláscsökkenés 29 éves korában kezdődött és 44 éves korára teljesen elvesztette a hallását, de továbbra is remekműveket komponált.
