A finn iskolák nagyon jók, a tanárok magasan kvalifikáltak, a gyerekek nincsenek leterhelve. A finn iskolarendszer sikere persze nagyban múlik a finn társadalmon, és azon a szemléleten, hogy minden arról szól, mi a legjobb a gyereknek.

A finn társdalom a nemek (és az emberek) közötti egyenlőségre épít. Minden a születéssel kezdődik. A finn kórházak többségében családi szobákat biztosítanak mindkét szülő számára azért, hogy a gyermekük megszületése után mindketten együtt tudjanak lenni a kicsivel és persze egymással is. Az anya szoptat, az apa pedig figyel minden másra.
Miután hazamennek, minden ebben a szellemben folytatódik tovább. Az apa általában főz és takarít, a látogatók ételt hoznak, hogy ezzel is segítsenek.

A híres finn babadoboz

A finnek babadoboza már elég nagy publicitást kapott az elmúlt években. A babadobozt a finn állam biztosítja minden megszületett babának. A babadoboz intézménye nem mai találmány, az 1930-as évektől létezik. A babadobozban olyan praktikus dolgokat kap a baba és a szülők, mint bodyk, hálózsák, fürdető termékek, körömvágó, pelenka, babaruhák, sőt, még fogamzásgátlót is. Maga a doboz pedig a kisbaba első ágya is lehet. A családok azonban úgy is dönthetnek, hogy ők inkább pénz szeretnének a babadoboz helyett. A makchic.com cikke megszólaltatott egy finn anyát, Sanna-t, aki elmondta, hogy a legtöbb szülő a babadobozt választja és nem a pénzt, mert a doboz értéke meghaladja a készpénzét, ráadásul nagyon jó minőségű termékeket kapnak, olyannyira, hogy ő például egy részét a második gyermekénél újra fel tudta használni.

És itt még nincs vége

Szülés után a kórházi nővér, ápoló az anya otthonába látogat, így támogatva az anyát, a családot. Minden anyához hozzárendelnek egy egészségügyi dolgozót, aki a terhességtől a gyermek hetedik születésnapjáig nyomon követi a család, a gyermek életét: a csecsemő növekedését, a szoptatást, a szülés utáni felépülést és arra is gondjuk van, hogy azt figyeljék és támogassák, boldogul-e a család. Ezek az ápolók, nővérek azt is figyelik, hogy történik-e családon belüli bántalmazás, felismerik a jeleit és képesek beavatkozni is. Magasan képzett egészségügyi dolgozókról beszélünk, akik komoly támogatást jelentenek a családoknak.
A szülés után a szülőknek közösen 24 hetes szülői szabadság jár. A helyi önkormányzatok és templomok reggeli kávéval várják a friss családokat, így a szülők számára ezek fontos alkalmak a másokhoz való kapcsolódáshoz. A cikkben Sanna mellett Kirsi is megerősíti, hogy ezek nagyon fontos alkalmak voltak, barátságok szövődtek más szülőkkel, akikkel együtt tudták megélni a szülőség nehezebb helyzeteit is.

A szülők megosztják a feladatokat

A finn társadalomban a szülők egyenrangú felek, közös felelősséggel, mindketten ugyanúgy játszanak a gyerekekkel, etetik, megnyugtatják, tisztába teszik. És ez nem csak kezdetben van így, hanem ez a családok alapfelfogása. Mivel mindkét szülő dolgozik, ezért a gyerekek egyedül közlekednek, egyedül jönnek haza az iskolából, rögtön elsős koruktól. A finn gyerekek önállóak, magabiztosak. Teljesen általános, hogy a kisgyerekek 2-3 órát egyedül töltenek el otthon, amíg a szüleik hazaérnek, harapnivalót készítenek maguknak vagy kint vannak a kertben, a szabadban. Amikor mindenki hazaér, együtt főznek vacsorát.
Kirsi elmondta, hogy Finnországban rugalmas a munkavégzés, például gyakori, hogy a szülők (mindkét szülő!) korán befejezik a munkát, hogy a gyerekeikkel legyenek, majd a nap folyamán később újra dolgoznak.

Sanna véleménye szerint az az erős finn munkamorál, amely onnan datálható, hogy a háború utáni adósság lefaragása miatt a nők és a férfiak egyaránt dolgoztak a különféle iparágakban, hozzájárult a nemek közötti egyenlőséghez és a büszkeség érzéséhez, hogy pénzügyi szempontból függetlenek egymástól. Sanna azt mondja, persze Finnországban is létezhet egy keresős család, ahol a nő az, aki nem dolgozik, de ez nem olyasmi, amire bárki is büszke lenne. Finnországban a nőjogi mozgalom nagyon erős. A finn feministák harcolták ki a szülői fizetett szabadságot és az egyetemes napközbeni ellátást. A finn nők egyébként 1907 óta rendelkeznek szavazati joggal és indulhatnak választásokon (Magyarországon 1919-től, az első női képviselő Slachta Margit volt, aki 1920-ban jutott be a parlamentbe - a szerk.). Ma a finn kormányban többségben vannak a nők.

• iskola
• család
• gyereknevelés
• Finnország