Reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás– véli Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus, akivel a státusztörvény keretein belül bevezetendő teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgettünk.

„Erősen szubjektív és igazságtalan is. Elképzelhető ugyanis, hogy a nagyobb bér reményében sokan hajlandóak lennének többet, illetve jobban dolgozni, de nem lesz mindenkinek esélye arra, hogy megkapja a munkájáért a többletet, mert a tervezet szerint csak a legjobb 25 százalék kaphat. Kíváncsi leszek, hogy ha nagyon sok azonos pontszámot elért pedagógus lesz, akkor közülük hogyan válogatják ki azokat, akik jogosultak lesznek az emelt bérre” – mondja az Eduline-nak Sándor Éva pedagógiai szakpszichológus, aki jelenleg iskola- és óvodapszichológus koordinátorként dolgozik egy pedagógiai szakszolgálatban.

A kormány június elején nyújtotta be a státusztörvény tervezetét (ennek része a teljesítményértékelés is) az Országgyűlésnek, itt írtunk arról, hogy 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott. A Belügyminisztérium még januárban jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásba. Ennek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány belső teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák, emellett pedig a minisztérium által megszabott kompetenciaterületeken is meg kellene felelniük. A teljesítményértékelés pontos részletei – a végrehajtási rendelet megjelenésééig – még nem ismertek, de néhány nyilatkozat alapján valószínűsíthető, hogy lényeges hatással lesz a bérekre: „Aki kevesebbet foglalkozik a leszakadó gyerekekkel, kap egy fizetést, de aki sokat foglalkozik, százezer forintokkal többet kereshet” – mondta korábban Rétvári Bence parlamenti államtitkár.

Lesznek, akiket zavarni fog, igazságtalannak fogják megélni jogosan vagy jogtalanul, mások nem fognak ilyesmikkel foglalkozni – válaszolta a szakpszichológus arra a kérdésünkre, vajon okozhat-e a tantestületen belül majd feszültséget, ha nagyon eltérő fizetéseket kapnak a pedagógusok. Hozzátette: Magyarországon nem jellemző, hogy az intézményvezetők szupervízióba járnának vagy hogy tudatosan dolgoznának az önismeretükön. Emiatt reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás.

Sándor Éva szerint az lehetne a megoldás, ha az összes pedagógusnak biztosítanának egy olyan bért, ami egzisztenciális biztonságot nyújt, és azon felül lehetne többlet jövedelemre szert tenni.

A pedagógusok nagyon nagy része ki van égve, el van fáradva és teljesen reménytelennek látja a helyzetet. Ennek ellenére a hírek szerint az elvállalt munka mennyisége is nagyban befolyásolja majd a fizetést. A leterheltség többek között azzal jár a pszichológus szerint, hogy a tanároknak nincs kapacitásuk a rohamtempóban való tanításon kívül másra, így az iskolákban nem foglalkoznak a bullyinggal, a digitális neveléssel, a szexuális neveléssel, drogprevencióval, testi-lelki egészséggel és nincs idő és energia a valamiből lemaradó diákokra sem. Úgy látja:

„A végletesen kizsigerelt pedagógusokat tovább többletmunkába hajszolni, ahelyett, hogy a valódi problémákat orvosolnák, gyerekek elleni vétek és az oktatási rendszer szétverésének következő fázisa.”

Az intézményvezető szemléletén is sok múlhat

Az, hogy mentálisan mennyire megterhelő, hogy évente, a teljesítmény alapján értékelik a pedagógusokat, függ az intézményi légkörtől, a vezető stílusától és a kommunikációjától is. Egy erősen autoriter, megfélemlítésre alapozó vezető mellett a teljesítményértékelés kész horror lehet, egy demokratikus szemléletű, a kollégáival jó kapcsolatot ápoló vezetőnél akár még kellemes beszélgetésnek, odafigyelésnek és törődésnek is megélhető.

Korábban írtunk arról, hogy öngyilkos lett egy igazgatónő Angliában miután iskolája elégtelen értékelést kapott a kormányzati minősítésen. Ennek kapcsán arról kérdeztük a pedagógiai szakpszichológust, hogy milyen típusú emberekre lehet ennyire szélsőséges hatással, ha esetleg nem olyan eredményt kapnak, mint amire számítanak:

Nem ismerjük ennek az esetnek a hátterét, de sosem egyetlen egy ok vezet el az öngyilkossághoz. Magyarország élen jár sajnos az öngyilkosságot elkövetők lakosságra vetített arányában világszinten is. Tapasztaljuk, hogy a mentális egészség sem mondható jónak országos szinten, a pedagógus társadalomban pedig pláne – mondta és hozzátette, hogy önmagában egy kedvezőtlen eredménytől még nem lesz senki öngyilkos. De sok olyan körülmény lehet, amely viszont növeli a rizikót, mint a mentális betegségek, függőségek, magány vagy trauma és abúzus az élettörténetben.

„Mennyire jogos, hogy ugyanazt a szempontrendszert alkalmazzák a pedagógusokra, mint a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó pszichológusokra? Mennyire reális az, hogy tervezett teljesítményértékelés keretén belül az iskola- és óvodapszichológusok szakmai munkájának minőségét pedagógus végzettségű intézményvezetők ítéljék meg, akik nem rendelkeznek ehhez megfelelő szaktudással és kompetenciával? A tervezetnek számtalan olyan pontja van, ami nem reális.” – mondja Sándor Éva. Aki nem hiszi, hogy a teljesítményértékelés bárki számára is vonzóbbá tudja tenni a pedagóguspályát: egy félig elsüllyedt, roskadozó hajón – amelyet mi a magyar oktatási rendszernek hívunk – a gyerekeket egyre reménytelenebbül menteni próbáló pedagógusokat teljesítményértékelni egyszerűen gonoszság – véli. Ráadásul szerinte ez a rendszer tovább növelheti majd a pályaelhagyók számát. Ami hatalmas probléma, hiszen már június elején több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést lehetett találni a közszolgállás.gov.hu-n.

2/2

• pszichológus
• tanárhiány
• pedagógus
• bérek