A szakértők úgy vélik, hogy a katasztrófa hátterében a klímaváltozás áll. A hasonló eseményeket korábban kártevőkhöz, természeti csapásokhoz, konfliktusokhoz, rossz gazdálkodási vagy politikai döntésekhez kötötték.

Az ENSZ és más szervezetek szerint ez az első alkalom, amikor egy éhínséget kizárólag az ember okozta klímaváltozás idézett elő.

A probléma főként a sziget déli, Grand Sud nevű régióját érinti, a térségben jelenleg 1,14 millióan élnek élelmiszer-bizonytalanságban. Az ENSZ becslése alapján a legsúlyosabb, 5-ös kategóriájú körülmények októberre 28 ezer embert érintenek majd. 110 ezer gyermekre az alultápláltság és a fejlődés visszafordíthatatlan károsodása várhat.

Madagaszkár jelenleg nem tapasztal olyan természetes vagy emberi hatásokat, amelyek hagyományosan az élelmiszerhiány kiváltói. David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának főigazgatója szerint a katasztrófa nem valamilyen háború vagy konfliktus, hanem a klímaváltozás eredménye.

Issa Sanogo, az ENSZ helyi koordinátora kiemelte: a globális felmelegedés valódi következményeit láthatjuk, a helyiek pedig semmit sem tettek azért, hogy kiérdemeljék az éhínséget. Madagaszkár csupán a globális üvegházgáz-kibocsátás 0,01 százalékáért felelős.

Az ország déli részén a mezőgazdaság alapját hosszú időn át a megbízható monszuneső jelentette, az időjárási minták átrajzolódásával ugyanakkor drasztikusan csökkent a csapadék. Az egymást követő száraz évek hatása végül a termésen is megmutatkozott. Beasley szerint a helyiek hónapok óta nyers kaktuszgyümölcsökön, leveleken és sáskákon élnek. A szakemberek arra számítanak, hogy a krízis tovább súlyosbodik majd.

• klímaváltozás
• élelmiszerhiány
• mezőgazdaság