Fuldoklunk: több városban is komoly gondok vannak
A világ városainak 83 százalékában nem megfelelő a szálló por mennyisége.
Csupán hét országban felelt meg tavaly a levegő minősége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) normáinak – ez derült ki a svájci IQAir levegőminőség-ellenőrző cég közzétett jelentéséből.
A WHO ajánlása szerint a szálló por mennyisége átlagosan legfeljebb 5 mg lehetne köbméterenként, de ennek a normának tavaly a világ városainak mindössze 17 százaléka felelt meg, az országok közül pedig csupán Ausztrália, Új-Zéland, a Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Észtország és Izland.
Az IQAir adatai szerint 2024-ben a legszennyezettebb országok listáját Csád, Banglades, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és India vezette.
Csádban a WHO által ajánlott értéket több mint 18-szorosan haladta meg a levegő szennyezettsége, a szálló por koncentrációja 91,8 mikrogramm volt köbméterenként, Bangladesben pedig az ajánlottnál több mint 15-szörös légszennyezettséget mértek.
A levegőszennyezettség tekintetében az országok között az ötödik helyen álló Indiában viszont 2024-ben az előző évhez képest 7 százalékkal 50,6 mg/köbméterre csökkent a szálló por mennyisége. Viszont a világ húsz legszennyezettebb levegőjű városából 12 Indiában található. A legnagyobb szmogot az északkeleti Birnihatban mérték, ahol a szálló por átlagos szintje 128mg/köbméter volt.
Budapesten is romlott kissé a levegő minősége
A jelentés adatai szerint Budapesten tavaly az éves átlagos szállópor-koncentráció 12 mg volt köbméterenként, ami kissé magasabb a megelőző év 11,7-es értékéhez képest, ugyanakkor az elmúlt öt évből 2019-ben volt a legmagasabb, 14 mg/köbméter ez az érték.
Több magyarországi nagyvárosban is romlott a levegő minősége, Miskolcon 2024-ben 20,4 mg szállópor-koncentrációt mértek köbméterenként az egy évvel korábbi 15,7-es értékhez képest. Debrecenben tavaly 16,1 mg/köbméter volt a szálló por átlagos szintje, míg 2023-ban 11,4-es értéket mutattak a műszerek.
Nyíregyházán egy év alatt 11,8 mg/köbméterről 15,5-re emelkedett légszennyezettség. De Pécsett, Ajkán és Veszprémben is romlott a levegő minősége. Itt böngészheti más magyar városok adatait.
Óceánia remekelt
A világ legtisztább levegőjű régiója a jelentés alapján Óceánia, ahol a városok 57 százalékában felelt meg a levegő minősége a WHO ajánlásának. A svájci cég felmérése viszont nem ad pontos képet, mivel Ázsia és Afrika számos térségének adatai hiányosak voltak.
Az IQAir közlése szerint sok fejlődő ország levegőminőségéről az amerikai nagykövetségek és konzulátusok épületein elhelyezett műszerek adatai alapján értesültek, ám az amerikai külügyminisztérium a közelmúltban a költségvetési szigorítások miatt megszüntette ezt a lehetőséget, és a múlt héten több mint 17 évnyi adatot törölték az amerikai kormány hivatalos levegőminőség-ellenőrző oldaláról.
Christi Chester-Schroeder, az IQAir levegőminőségi tudományos vezetője hangsúlyozta, hogy ez különösen az afrikai adatokra lesz hatással, ahol gyakran csupán ezekre a mérésekre tudtak hagyatkozni, miközben más térségek országaiból egyéb forrásokra is támaszkodhattak.
A jelentés ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az elmúlt 12 hónapban jelentős előrelépés történt a levegőminőség-megfigyelésben. Mint írták: bár a világ számos részén még mindig jelentős hiányosságok tapasztalhatók a kormányzati szabályozási rendszerekben, a civil tudósok, kutatók, aktivisták és helyi szervezetek által használt kis költségű levegőminőség-megfigyelő eszközök segítettek az adatszolgáltatás hiányainak pótlásában.
Rengeteg betegséget okozhat
A dohányzás, a magas vérnyomás, az étrendi kockázat vagy az elhízás után a levegőminőség azoknak a tényezőknek az egyike, melyek lényegesen meghatározzák egészségi állapotunkat, és akár jelentősen is csökkenthetik az egészségben eltöltött életévek számát.
A hazai kutatások az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a levegőszennyezés miatt Magyarországon az utóbbi években évente körülbelül 8-12 ezer ember halt meg lényegesen korábban.
A légszennyezettség elsősorban a szívizom elégtelen vérellátása miatti (iszkémiás) szívbetegségek kialakulásában játszik fontos szerepet, azonban az agyvérzés, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tüdőrák, illetve számos, egyéb nem fertőző betegség kialakulásában is számottevő szerepe van.
