Csendes gyilkosok
A környezetszennyezés kevésbé látványos formái.
:
2025. április 4.Vélemény
https://greenfo.hu/mediaajanlat/
A rovat kizárólagos támogatója
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek kéményeiből gomolygó füstre gondolunk. Pedig a környezeti terhelésnek olyan módjai is léteznek, amelyekről elsőre nem is feltétlenül hinnénk, hogy káros hatásaik lehetnek.
A fényszennyezés nem hangzik túl ártalmasnak, valójában azonban nagy hatással van az élővilágra. A mesterséges fények – amelyek azt teszik egyebek közt lehetővé, hogy éjszaka is biztonságban hazajussunk – nem csupán ott fejtik ki hatásukat, ahol arra ténylegesen szükség van, hanem jellemzően jóval kiterjedtebb a hatókörük, komoly befolyást gyakorolva tágabb környezetükre is.
Ennek tudható be, hogy egy városi ember éjszaka nem látja az égboltot, egyeseknél azonban akár alvászavarokat is okozhat ez a fajta „díszkivilágítás”, hiszen a túl sok fény hatására a szervezetünk nem érzékeli az alvásidőt. Azoknak az éjszakai állatoknak is összezavarja a bioritmusát, amelyek nappal alszanak és éjjel vannak ébren. A halványabban pislákoló csillagok a vándormadarak tájékozódásában is zavart kelthetnek, a beporzást végző rovaroknak pedig elterelheti a figyelmét a feladatukról, ami visszahat a növényvilágra is.
Szerencsére a fényszennyezéssel viszonylag egyszerű megküzdeni. Kültéren például ernyőzött lámpákat lehet felállítani a fényszennyezés csökkentése érdekében, amelyek csak a megcélzott területet világítják be. Az otthonok környezetében mi magunk is sokat tehetünk a gyengébb fényerejű izzók vásárlásával, illetve mozgásérzékelős lámpák felszerelésével.
A zaj, vagyis a hangszennyezés szintén egy kevésbé nyilvánvaló formája a környezetünk szennyezésnek. A WHO minden 65 decibel feletti hangot zajszennyezésnek minősít, és ennek több forrása is lehet. Ilyen például az autóforgalom folyamatos moraja, vagy az autók dudája, amely 90 decibellel is képes megszólalni, de zajjal járnak az építkezések, a fejünk felett elszálló repülőgépek (amelyek 130 decibelnyi hangot adnak ki), az éjszakai szórakozóhelyek és még hosszan lehetne folytatni a sort.
Miközben a halláskárosodáshoz vagy a süketséghez tényleg kiugróan magas értékek kellenek, az említett tipikus városi zajforrások visszafogottabb erővel is képesek magas vérnyomást, stresszt, illetve memóriazavarokat okozni. Az állatok életét ugyanúgy megkeserítik ezek a zajok – ami egyik szélsőséges formájának, a szilveszteri petárdázásnak a hatása szerintem mindannyiunk számára nyilvánvaló.
Miközben a kintről eredő zajok jó részét az otthonok megfelelő hangszigetelése kiszűrheti, mi magunk is tehetünk azért, hogy csendesebbek és elviselhetőbbek legyenek az utcák. Lakóövezetben például egy gondosan megválasztott sebességi fokozattal visszafogottabb lesz az autónk motorhangja – a motorkerékpáréról nem is beszélve. Még jobb választás kerékpárra pattanni, ám ilyenkor érdemes a csengőt a tényleges vészhelyzetekre tartogatni a gyalogosok módszeres riogatása helyett.
