Milyen távol is eshet egymástól múlt és jelen… Évtizedekkel ezelőtt száguldozott a pályán, öt gólt lőtt például az ősi rivális Ferencvárosnak az Újpest válogatott futballsztárja, Fazekas László, most viszont betegsége miatt járni sem tud, és attól tart, már soha nem térhet haza.

Alig fél éve, hogy betöltötte a 75-öt, aggasztó híreket adott magáról. Kerekesszékbe kényszerült, ő, akit régen hiába üldöztek a leggyorsabb védők. Nem szívesen beszélt róla, de nem is tagadta, hogy komoly a baj. És sajnos az állapota azóta sem javult.

„Még megvagyok. A feleségem, ez a csodálatos asszony vigyáz rám, gondoskodik rólam – magyarázta lapunknak a legenda, a népszerű Kapa. – Az ALS betegség, amelyben immár évek óta szenvedek, gyógyíthatatlan. A bal lábamból kiment az erő. Még próbáltam sétálni, de már nem megy. Öt méter után le kell ülnöm, meg kell kapaszkodnom. Az izomsorvadás, ez az idegrendszeri betegség nem gyógyítható és nem visszafordítható. Kerekesszékbe kényszerülve élek tovább, és ehhez is próbálok pozitívan hozzáállni. Egyszerűen nincs más választásom. Kiszolgáltatva, mozgáskorlátozottan töltöm az életem hátralévő részét, és már nem látom annak az esélyét, hogy valaha is hazautazzak. Túl komplikált, túl sok nehézségbe ütköző megpróbáltatás lenne. Spanyolországba el tudtam jönni, itt jobb a klíma, az időjárás. Nézem a futballt a tévében, telefonon tartom a kapcsolatot a barátaimmal, és már csak az emlékeimben, az álmaimban futok.”

Szavaiból sütött a keserűség, de a futball még mindig lázba hozza. Remélte, hogy az újpestiek legalább egy pontot megszereznek végre a Fradi ellen, de a zöld-fehérek egy hete a bajnokságban ismét győztek, most éppen 3–2-re a Szusza-stadionban. Méginkább távolinak tűnnek a régi nagy diadalok, például az, amikor ötvenezren voltak a Népstadionban 1976. május 15-én. Akkor 8–3-ra győzött a Dózsa az FTC ellen, Fazekas pedig öt gólt szerzett.

„A mai napig őrzöm a Népsportot, amelyben erről a találkozóról írnak – mesélte Fazekas. – Olykor előveszem, újra és újra átolvasom, s megpróbálom megint átélni a felejthetetlen pillanatokat. Hihetetlen, de az öt találatomból csak egyre emlékszem. Talán a második volt, elindultam a félpályáról, csináltam egy cselt, és jó tizenötről bevertem. Az viszont tisztán van előttem, hogy a Fradi védői, Bálint Laci és a többiek azt mondták Törőcsik Andrisnak: Kese, súgjátok már a Fazék fülébe, hogy hagyja abba, ne égessen már bennünket ennyire! Csodálatos időszak volt az, s nemcsak az én számomra. A nemzeti együttessel kijutottunk az argentínai világbajnokságra, Baróti Lajos keze alatt erős csapat formálódott.”

Most viszont évtizedek óta csak álom az újabb vb-szereplés.

„Azt kívánom az egyre jobb eredményeket elérő válogatottnak, hogy éljen át hasonlót! Marco Rossi szövetségi kapitány kiváló pszichológus és nagy taktikus. Övé a kulcsszerep. No meg Szoboszlai Dominiké, akinek hamarosan dönteni kell a jövőjéről. Jobb csapatba kell igazolnia, mert ha klasszisok veszik körül, úgy, mint engem annak idején a Dózsában, még jobb teljesítményre lesz képes. El tudnám képzelni őt a Barcelonában vagy a Real Madridban is. Ha a nem különösebben jó karakterű Eden Hazard-nak sikerült Madridba szerződnie, akkor Szoboszlainak is lehetne ott helye” – véli Fazekas.

• labdarúgás
• futball
• foci
• Fazekas László