Egyelőre nem látható, hogy ki dolgozik majd a Paks II. Atomerőműben és a Paksi Atomerőműben, a meghosszabbított üzemidejében, illetve a hozzájuk szervesen kötődő nukleáris kutatóhelyeken, egyetemeken.

Az ágazatot érintő pályázatok és programok nem segítik a hazai nukleáris tudás fenntartását, fejlesztését - mondta Horváth Ákos.

Az Energia21 kezdeményezés tagja, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint fel kell készülni a nukleáris hiányszakmákban dolgozó munkaerő pótlására.

Az atomiparban a fő hazai cél a Paks II. Atomerőmű megépítése, de a beruházás árnyékában nem kapnak kellő figyelmet a nukleáris tudást megalapozó és fenntartó kutatások és az oktatás folyamatos támogatása - fogalmazott.

Mint mondta, kiváló minőségű a mérnöki képzés Magyarországon, de „nuklearizálni” kell azon szakemberek tudását, akik az atomerőművekkel kapcsolatos munkákat végzik majd.

Ehhez az szükséges, hogy a döntéshozók az ország nukleáris stratégiájára építve összehangolt, és kiemelt oktatási és kutatási programot állítsanak össze.

A vg.hu beszámolója szerint rámutatott, hogy legutóbb a 2015-1018-as időszakban voltak ilyen programok, amikor Pálinkás József vezette a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt (NKFIH).

A február eleji kihelyezett kormányülés szünetében, egy Facebook-videóban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy ütemesen, zavartalanul folynak a paksi atomerőmű bővítési munkálatai, most a talajszilárdítási és cölöpelhelyezési feladatok zajlanak, és év végéig reális az első beton öntése is a jövő márciusra tervezett dátum helyett. A tárcavezető jelezte, hogy az orosz Roszatom vezérigazgatója hamarosan ismét hazánkba látogat, hogy áttekintsék a folyamat állását és az ahhoz kapcsolódó jogi ügyeket. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy április körül kezdődhet meg a reaktortartály gyártási folyamata Oroszországban, míg a szintén nagyon fontos olvadékcsapda áprilisra vagy májusra el is fog készülni.

 

• Paks 2
• paksi atomerőmű
• munkaerőhiány