Kiderült, miket kell olvasni a gyerekeknek Wass Alberttől, Herczeg Ferenctől. Választható irodalomként Esterházy Péter is szerepel a dokumentumban.

Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapján kell kidolgozni az új tankönyveket, az iskoláknak pedig a helyi tanterveiket. (Minderre néhány hónap áll rednelkezésre, mert szeptembertől már az 1. 5. 9. évfolyamon ezek alapján kell tanítani.)

Ehhez képest, nincsenek még meg az élő idegen nyelvek kerettantervei, mint ahogy a hatosztályos gimnáziumok és a szakképzés kerettantervei sem hozzáférhetők."Feltöltés alatt" vannak az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégium és a Sportiskolai nevelés-oktatás kerettantervei is.Ugyanígy nem készültek el a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz, a nemzetiségi oktatáshoz az irányelvek, nincsenek kerettantervek egyelőre a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához, az alapfokú művészetoktatáshoz és a kollégiumi nevelés országos alapprogramja sincs kész.

A miniszter szakmai konszenzust emleget

Kásler Miklós szerint a megújult NAT „szakmai konszenzus alapján, hosszas társadalmi, szakmai egyeztetést követően nyerte el végleges formáját. A dokumentum a nevelést és oktatást korszerűbbé, hatékonyabbá és eredményesebbé teszi”. Hogy mire gondol pontosan, amikor szakmai és társadalmi egyeztetést emleget, azt nem tudni, ugyanis a NAT és a kerettantervek is szinte titokban készültek, arról vita nem volt, még a szerzők nevét sem lehet tudni. (A 2018-as, Csépe Valéria nevéhez köthető alaptantervhez ugyan lehetett véleményeket írni, de végül azt lesöpörték az asztalról, és annak csak egyes részleteit emelték át az új alaptantervbe.)
Kásler Miklós szerint a megújult NAT „szakmai konszenzus alapján, hosszas társadalmi, szakmai egyeztetést követően nyerte el végleges formáját. A dokumentum a nevelést és oktatást korszerűbbé, hatékonyabbá és eredményesebbé teszi”. Hogy mire gondol pontosan, amikor szakmai és társadalmi egyeztetést emleget, azt nem tudni, ugyanis a NAT és a kerettantervek is szinte titokban készültek, arról vita nem volt, még a szerzők nevét sem lehet tudni. (A 2018-as, Csépe Valéria nevéhez köthető alaptantervhez ugyan lehetett véleményeket írni, de végül azt lesöpörték az asztalról, és annak csak egyes részleteit emelték át az új alaptantervbe.)
A NAT-tal kapcsolatos legnagyobb viták a magyar irodalom területén voltak (miért kerültek bele kétes irodalmi értékű, és politikai szerepű írók, illetve miért nem került be pl. az egyetlen Nobel-díjas író), amire sokszor az volt a válasz, hogy a kerettantervekben majd tisztázódik, mely szerzők mely művei szerepelnek.

A magyar kerettantervek villámolvasása után az derül ki, hogy valamilyen formában megjelennek az eddigi bírálatokban hiányolt szerzők, de leginkább a kiegészítő, nem kötelező anyagokban.

Törzsanyag, kiegészítő anyag

Az irodalom kerettantervek rögzítik, hogy a rendelkezésre álló órakeret minimum 80 százalékát a törzsanyagra kell fordítani. A maradék órakeretet „a szaktanár választása alapján a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni. A választást segítő javaslatok a részletesen szabályozott kötelező törzsanyag mellett találhatók.”

A dokumentum rögzíti, hogy a magyar nyelv és irodalom tantárgy kötelező törzsanyagában csak "lezárt, biztosan értékelhető életművek szerepelnek".

Ezen felül, a választható órakeret terhére a tanár szabadon beilleszthet kortárs alkotókat, műveket a tananyagba. Ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az órakeret 100 százalékát a törzsanyag tanítására kell fordítania, lemondhat a választás lehetőségéről.

Mivel nagyon zsúfolt maga a törzsanyag is, valószínűleg az ajánlott anyagra sok helyen nem marad majd idő.

Rumini és Esterházy

Mindenesetre az alsós irodalom (a törzsanyag Lázár Ervin Bab Berci, Tatay Sándor Kinizsi Pál, Fekete István Vuk című művei mellett) kiegészítő tartalmaiban megjelenik többek között Berg Judit Ruminije, Janikovszky Éva A nagy zuhéja vagy Csukás István Pom-pom meséi című műve.

A felsős törzsanyagban szerepel Kós Károly Az országépítő (részlet), Karinthy Frigyes Röhög az egész osztály, Móricz Zsigmond Pillangó vagy Légy jó mindhalálig, Herczeg Ferenc Pro libertate (részlet), Tamási Áron Ábel a rengetegben (részlet) és Nyirő József Uz Bence (részlet) című műve. A törzsanyagban szerepel Wass Albert Üzenet haza (részlet) című regénye, de Örkény egyperces novellái is. Már nyolcadikban tananyag lesz Agatha Christie is.

A gimnazisták számára a 20. századi irodalomból törzsanyag Ady, Kosztolányi, Babits mellett most már Herczeg Ferenc életműve, ennél kevésébé részletesen feldolgozandó, úgynevezett portré szinten, Móricz Zsigmond (Úri muri és Tragédia című művei külön kiemelve) mellett Wass Albert portréja. Utóbbinak az Adjátok vissza hegyeimet című regényét említi a kerettanterv (kötelező olvasmányként is), ami mellé Koltay Gábor filmjét ajánlják a kerettanterv szerzői.

Örkény portrészinten, Radnóti viszont csak „metszetek”-szinten (ez még kevésbé részletes feldolgozási szint) szerepel a törzsanyagban.

Kertész Imre Sorstalansága a holokauszt irodalom témakörnél, kiegészítő (azaz nem kötelező) tananyagként szerepel. Érdekesség, hogy „Metszetek az irodalmi szociográfia alkotóinak munkáiból” témakörön belül az egyetlen törzsanyag, Illyés Gyula Puszták népe (részlet) mellett a kiegészítő anyagban szerepel többek között a posztmodern alkotók sorában Tandori Dezső, Hajnóczy Péter és Esterházy Péter is. Utóbbitól a Termelési kisssregény (részlet) és a Harmonia caelestis (részlet) című műveket említik meg. Kiegészítő anyagként Ottlik Géza is benne van a középiskolás tananyagban.

Kötelező olvasmány viszont Herczeg Ferenc Az élet kapuja, Örkény István Tóték és Szabó Magda Az ajtó című műve.

A posztmodern világirodalom témakörben a törzsanyagban szerepel Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio (részletek) és Gabriel García Márquez: Száz év magány (részletek) című regénye.

Kötelező olvasmányok a kerettantervben

5-6. évfolyam:

Petőfi Sándor: János vitéz
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Választható magyar ifjúsági vagy meseregény
Arany János: Toldi
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Választható világirodalmi ifjúsági regény

7-8. évfolyam:

Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője vagy A két koldusdiák
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
Móricz Zsigmond: Pillangó vagy a Légy jó mindhalálig
William Shakespeare: Szentivánéji álom vagy Romeo és Júlia vagy Molière: A képzelt beteg
Szabó Magda: Abigél

9-10. évfolyam

Homérosz: Odüsszeia (részletek)
Szophoklész: Antigoné
Biblia (részletek az Ószövetségből és az Újszövetségből)
Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek)
François Villon: A nagy testamentum (részletek)
Boccaccio: Dekameron, Első nap 3. novella
William Shakespeare: Romeo és Júlia vagy Hamlet, dán királyfi
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek)
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1., 37., 112.)
Molière: A fösvény vagy Tartuffe
Katona József: Bánk bán
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (részlet)
Jókai Mór: A huszti beteglátogatók (novella)
Jókai Mór: Az arany ember

11-12. évfolyam

Honoré de Balzac: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek)
Henrik Ibsen: A vadkacsa vagy Nóra (Babaotthon) vagy Anton Pavlovics Csehov: A sirály vagy Ványa bácsi
Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála
Samuel B. Beckett: Godot-ra várva vagy Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok vagy A nagy Romulus
Arany János: Toldi estéje
Madách Imre: Az ember tragédiája
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája
Móricz Zsigmond: Úri muri, Tragédia
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
Örkény István: Tóték
Szabó Magda: Az ajtó

• kerettanterv
• oktatás
• irodalom