Gyenge a magyarországi iskolások teljesítménye a kompetenciamérésben
A kétezres évek végén volt egy kiugró periódus, amikor javultak az eredmények, de ez csupán átmeneti időszak volt.
Az Oktatási Hivatal (OH) szerdán tartotta a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést.
A hivatal közleményében azt írja, a mérés minden adott évfolyamon tanuló diák számára kötelező. Az országos kompetenciamérés a tanulók szövegértési képességét és matematikai eszköztudását térképezi fel, ezért a feladatsorok a vizsgált területeket részletesen lefedő, különböző nehézségű kérdésekből állnak. A mérés fontos célja az intézmények teljesítményének nyomon követése – írták.
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉST A KÉTEZRES ÉVEK ELEJÉNINDÍTOTTÁK, TEHÁT MOST MÁR TÖBB MINT HÚSZÉVES TÖRTÉNETE VAN – utalt vissza a kezdetekre Halász Gábor oktatáskutató.
Akkor Magyarország az elsők között volt az OECD-közösségben, amely egy olyan rendszert hozott létre, amelynek segítségével képet kapunk minden egyes magyarországi iskola teljesítményéről, és amennyiben úgy látjuk, hogy nem jól teljesít, be tudunk avatkozni.
A szakember hozzátette, az egyedülálló, de bonyolult minőségbiztosítási eszközrendszer folyamatos fejlődésen ment keresztül, amíg a mai rendszer kialakult.
Ennek köszönhetően jött létre az is, hogy a kétezres évek második felében egyéni tanulói azonosítót vezettünk be, amely lehetővé teszi nemcsak az iskolák értékelését, hanem akár egyes tanulók azonosítását, akikkel mondjuk előrehaladási tanulási problémák vannak, természetesen a megfelelő adatkezelési garanciák mellett.
Magyarország az OECD-átlag alatt
Hozzátette, a kétezres évek végén volt egy kiugró periódus, amikor javultak az eredmények, de ez csupán átmeneti időszak volt. Az oktatáskutató hozzátette, a vizsgálatból kideríthető, hogy Magyarországon rendkívül erős az összefüggés a tanulók iskolai teljesítménye és a családok szociális-pénzügyi háttere között.
A magyar oktatási rendszer más országokéhoz képest sokkal kevésbé képes kompenzálni a családi eredetű hátrányokat, és ebben nem nagyon történt változás az első mérések óta.
A legutóbbi eredmények szerint, ahogy arról az Index is beszámolt, a magyar diákok átlagpontszáma kismértékben javult a legutolsó felméréshez képest, de 2009 óta így is mindhárom területen romlás látszik: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben. Emelkedett a nagyon gyenge teszteket írók aránya is:
OLVASÁSBAN 8, TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN 9 SZÁZALÉKKAL TÖBBEN VANNAK AZOK, AKIK LEGFELJEBB A KETTES SZINTRE JUTOTTAK EL A PISA HATOS RENDSZERÉBEN.
Olvasásból a holtversenyes 30., matematikából a 33., természettudományos területen a 32. legmagasabb helyet érték el a magyar tanulók a 79 vizsgált ország, országrész között.
Covid-hatás a tanulásban
Halász Gábor úgy véli, már az idei mérés eredményeiben észrevehető lesz a távoktatás hatása, amely valószínűleg elmélyítette a különböző hátterű, különböző társadalmi rétegekből érkező tanulók közötti szakadékot.
Az, hogy mennyire voltak sikeresek a tanulásban a tanulók, alapvetően függött attól, hogy mennyire volt hozzáférésük az informatikai eszközökhöz, és ebben óriási különbségek voltak a különböző szociális hátterű tanulók és családok között.
A felmérésben idén 3036 iskola több mint 278 ezer diákkal vesz részt: a 6. évfolyamból 91 994-en, a 8. évfolyamból 98 511-en, a 10. évfolyamból pedig 87 801-en. A sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját nem érinti a mérés.
(Borítókép: Diákok kitöltik a feladatlapokat a központi írásbeli felvételi vizsgán egy orosházi gimnáziumban 2015. január 17-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)
