A kerekesférgek mikroszkopikus méretű, világszerte az édesvizekben élő állatkák, amelyek apró voltuk ellenére igencsak ellenállóak a környezet viszontagságaival szemben, kibírják a kiszáradást, az alacsony oxigénszintet, a fagyást. Korábbi bizonyítékok alapján a kerekesféreg 10 éves fagyasztást is túlélt.

Egy nemzetközi kutatócsoport számolt be nemrég kísérletükről, melynek során a Szibéria északkeleti részének befagyott talajából vettek mintát, a kiolvasztáskor azonban előkerült, pontosabban felébredt egy huszonnégyezer éves kerekesféreg is. A felfedezésről többek között a CNET és az Eurekalert is beszámolt, mivel a túlélő kerekesféreg a legidősebb példány a fajtájából. Érdekesség, hogy más kutatások során már azonosítottak hasonló élőlényeket, például egy harmincezer éves fonálférget, de mohát és más növényeket is sikeresen élesztettek már fel több ezer éves fagyott állapotot követően. Mostantól pedig már a kerekesféreg is tagja azon csoportnak, akik túlélték a rendkívül hosszú hibernációt. Az igazi szenzáció kétségkívül azonban az, hogy kiolvadását követően a kerekesféreg szűznemzés útján sikeresen szaporodott is.

A kutatók az Adineta nembe sorolták a kerekesférget, valamint hozzátették, hogy gyakorlatilag az megegyezik az Adineta vaga nevű fajjal, ami páratlan ellenálló képességéről ismert. Ezt már a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson is tesztelték azzal a céllal, hogy a kiderüljön, miként éli túl a DNS-ét roncsoló sugárzást. A szibériai kerekesféreg felolvadása után a kutatók több kerekesférget lefagyasztottak majd kiolvasztottak, azért, hogy felfedjék hibernációjuk titkát: kiderült, hogy az élőlények csak lassú fagyasztás esetén élik túl a műveletet. Mindez arra enged következtetni, hogy valamiféle testen belüli mechanizmusuk van, amely megakadályozhatja a sejtjeik, szervecskéik sérülését.

A kutatók hosszú távú tervei között elsődleges helyet foglal el annak kiderítése, hogy pontosan mitől válhat túlélővé egy ilyen komplex, idegrendszerrel és emésztőszervvel rendelkező soksejtes élőlényt. Az így szerzett tudás ugyanis szerintük később felhasználható arra is, hogy például az állati vagy emberi sejteket, szerveket hatékonyabban lefagyaszthassanak, példának okáért orvosi felhasználási céllal.

Volt és van is ott még, ahonnan a kerekesféreg jött

Két évvel ezelőtt ugyanis vörös húst, sőt, folyékony vért is találtak annak a negyvenkét ezer éves kiscsikónak a testében, amelyet szintén a szibériai permafrosztból emeltek ki. A lelet nem azért is lehetett ekkora szenzáció, mert a test úgy hibernálódott a fagy következtében, hogy a jakutszki Mamutmúzeum munkatársai folyékony vért nyertek az állat szívéből, az épségben megőrződött szövetek és a vérminta segítségével pedig reményeik szerint klónozzák majd a lovat. Szemjon Grigorjev, a múzeum igazgatója szerint a permafrosztból kiemelt állat fején és lábain még a szőr is megmaradt, ami ugyancsak ritkaság számba megy, mivel az eddigi lovak kopaszon kerültek elő.

A csikó mindössze egy-két hetes lehetett, halálát fulladás okozta, miután belecsúszott a mocsárba, majd megfagyott. Valószínűleg ezért maradt szinte kifogástalan állapotban a teste. Ugyanakkor a permafrosztból előkerülő meglepetések ezzel még nem értek véget: a mirelit mamuttetemek már-már mindennapos felfedezésnek számítanak, olyannyira, hogy a tudósok éppen a faj feltámasztásától várják a vészesen olvadó permafroszt területek megmentését. A mostani kiscsikóhoz hasonlóan jó állapotban, szintén Jakutszkban került elő egy negyvenezer éves nőstény mamut teteme, amiből a kutatóknak szintén sikerült folyékony vérmintát venniük.

Negyvenegyezer éves, jégkorszaki állat kelt új életre a laborban, mikor kiolvasztották a jégből

Hibernálásnak az egyidejű inaktivitást és metabolikus depressziót nevezzük a saját testhőt termelő élőlényekben, és most némi szibériai permafroszt kiolvasztásakor egy erre képes ősi túlélő nyújtózott újra egy jó nagyot, 41 ezer év óta először.
George Church, a Harvard genetikusa szerint eltökélt céljuk létrehozni azt a mamut-elefánt hibridet, amelyet aztán szabadon engedhetnek a tundrán – a hatalmas állatok ugyanis tömörítenék a fagyott talajt, ezzel is lassítva a globális felmelegedés permafrosztot romboló hatását. A segítség vészesen elkél, hiszen a permafroszt egyre gyorsabban olvad, ami egyrészt földcsuszamlásokhoz, másrészt nagyobb széndioxid-kibocsátáshoz vezet, sőt olyan betegségeket is a világra szabadíthat, amelyeket a fagy eddig távol tartott. Az egyik ilyen fenyegetést a mirelit lépfene jelenti, amely Oroszországot különösen veszélyezteti, merthogy az ország kétharmada permafroszt területen fekszik. Egy alaszkai kutatás szerint egy Celsius-fokos melegedés másfél millió négyzetmérföld veszteséget jelent az örök fagy birodalma számára.

Az olvadás a betegségek mellett a sarkvidéken élők lakhatását is fenyegeti: a permafroszt megszűnése közvetlenül négymillió embert érint, az örök fagy enyhülésével az épületek is megsüllyednek.

• kerekesféreg
• tudomány
• fagyás