II. Erzsébet nem járt iskolába - ezt a mondatot ízlelgeti sok millió The Crown-rajongó a Netflix-sorozat első évadának premierje óta. A királynő szülei nem rajongtak a formális oktatásért, helyette felhőtlen gyerekkort szerettek volna lányuknak, ezért beérték napi másfél óra tanulással. Aztán jött a sokk: VIII. Eduárd lemondott a trónról, így egyértelművé vált, hogy Erzsébetből egyszer királynő lesz. De mit tanul egy leendő királynő?

- Az oktatásom idején megkérdeztem a dékánhelyettest, nem kellene-e egy kis időt szánnunk az irodalomra, tudományra, filozófiára. Úgy vélte, anélkül is van épp elég dolgom. De nem gondolod, hogy tanulnom kellett volna ezekről? Nem kötelessége az embernek tudni bizonyos dolgokat?
- Van számos más erényed. Nem várható el, hogy mindent tudj.
- Éppen erről van szó, anya. Szinte semmit sem tudok.
- Tudod, mikor kell befognod a szádat. Az mindennél fontosabb.
- És ez rendben is lenne, ha hétköznapi életet élnék. De most rengeteg időt töltök politikusokkal és államférfiakkal, és folyton rettegek, hogy egyedül maradok velük.
- A drága papád épp ilyen volt.
- Még ha az ember nem is áll helyt, jó lenne, ha legalább nem kellene minden alkalommal kutyákra és lovakra terelni a beszélgetést.

Ez a párbeszéd hangzik el a Netflix több millió nézőt vonzó kultsorozatában, a The Crownban. A beszélgetés egyik résztvevője a 27 éves II. Erzsébet, a másik pedig Queen Mum, vagyis Erzsébet királyné. Az évszám 1953, ekkor hajtották végre a szovjetek az első hidrogénbomba-robbantást, a fiatal királynő pedig próbálja megérteni (vagy legalább nagy vonalakban megismerni) a világpolitikát. Nincs könnyű dolga, mert mint kiderül, tudása sok témában finoman szólva hézagos, ezért egy bizonyos Hogg professzort kér meg arra, hogy segítsen neki megtanulni mindazt, amit tizenéves korában kimaradt a tanulmányaiból.

Hogg professzor nyomában

Nem meglepő, hogy a The Crown első évadának Scientia Potentia Est (magyarul: „a tudás hatalom”) című epizódjának megjelenése óta egymást érik a II. Erzsébet iskolázottságával foglalkozó cikkek, fórumbejegyzések és videók, amelyek újra és újra felteszik azt a kérdést is: vajon tényleg igaz, hogy a királynő felnőttként magántanárt fogadott, így pótolva hiányosságait? Na meg hogy taníttatása miatt valóban kérdőre vonta-e az anyakirálynőt, mint a következő jelenetben?

Hogg professzor valójában nem létezett – ezt a BBC History szerkesztősége derítette ki, amely a sorozat 2016-os debütálása óta időről időre elemzi az epizódokat, listázva a történelmileg korrekt és a kitalált elemeket. A magazinnak Robert Lacey, A korona alkotóinak történész tanácsadója azt mondta, bár Hogg kitalált karakter, a királynő valóban úgy érezte, hogy nem megfelelően képzett, és hogy érdemes lenne bővítenie kell az ismereteit.

„Jó tanár – kivéve, ha matematikáról van szó”

Erzsébet királynő ugyanis nem járt iskolába. Ő és húga, Margit hercegnő voltak az utolsó a brit királyi családban, akiket otthon oktattak. Ebben Erzsébet hétéves korától egy skót nevelőnő, Miss Crawford játszotta a főszerepet, aki a BBC History szerint azzal az ajánlással került a családhoz, hogy „egy vidéki lány, aki jó tanár – kivéve, ha matematikáról van szó”. Matektudásra végül nem is volt szüksége, mert a szülők nem rajongtak a formális oktatásért, ehelyett felhőtlen gyerekkort szerettek volna lányaiknak, akiknek naponta mindössze másfél órát kellett tanulniuk, a többi időt a szabadban, vagy zenéléssel, táncolással tölthették.

Minden megváltozott 1936-ban, amikor VIII. Eduárd lemondott a trónról, így Erzsébet édesapja lett a király, VI. György néven. Ettől kezdve egyértelmű volt, hogy a hercegnőből egyszer királynő lesz, ám az oktatása azoknak az ismereteknek a megszerzésére korlátozódott, amelyekről úgy gondolták, hogy uralkodóként majd szüksége lesz – szó sem volt matematikáról, természettudományokról, földrajzról, filozófiáról vagy éppen retorikáról. A sorozatban látott dékánhelyettes viszont valóban létezett, a világhírű fiúiskola, az Eton College vezetője alkotmánytörténetet és jogot tanított a hercegnőnek – ahogy a The Crownból kiderül, nem túl izgalmasan.

Az amerikai The Atlantic 1943-ban egy egész cikket szentelt a hercegnő tanulmányainak, kiemelve, hogy sok ember szeretné megtudni, hogyan készül „arra a fontos hivatalra, amely egy nap az övé lesz”. A lap újságírója alaposan körbeudvarolta a leendő királynőt: azt írta, nagyszerű érzéke van a nyelvekhez, folyékonyan beszél franciául és németül, méghozzá „kiváló kiejtéssel”, Shakespeare-t, Jane Austent, Dickenst, Moliére-t, Corneille-t olvas, ha pedig könnyedebb szórakozásra vágyik, akkor Arthur Conan Doyle könyvei közül válogat.

A cikk szerzője két dolgot nem tudhatott. Azt, hogy a hercegnőből a vártnál sokkal hamarabb lesz királynő. És azt, hogy fiatal uralkodóként valószínűleg sokkal könnyebb dolga lenne, ha jobban elmélyedhetett volna az iskolai tananyagban. Nem véletlen, hogy amikor Vilmos herceg lánya, Charlotte első tanítási napját töltötte a londoni Thomas’s Battersea nevű iskolában, a királyi tudósítók közül többen kiemelték, mennyire nehéz lehetett a királynőnek fiatal uralkodóként, hiszen soha nem részesült olyan széleskörű oktatásban, amely ma már teljesen természetes mindenki számára.

Egy epizód, amely kiverte a biztosítékot

Hogy a királynő mennyire nem volt elégedett saját oktatásával, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy gyerekeit korán iskolába küldte. A Károly herceg iskolája körül kialakult vitának a Netflix-sorozat külön epizódot szentel – brit lapok szerint a királynőnél pont ez a rész verte ki a biztosítékot.

Károly ugyanis a skóciai Gordonstoun bentlakásos magániskolában tanult, ahol keményen edzették a fiúkat, arra az iskola Wikipedia-oldala is kitér, hogy néhány évtizede a kötelező hajnali futás és a hideg vizes zuhany is részét képezte a mindennapoknak. Az intézményhez Fülöp herceg ragaszkodott, ő ugyanis a Gordonstoun első diákjai közé tartozott, és az ott töltött éveket meghatározó élménynek nevezte.

Károly is életre szóló élményeket szerzett a Gordonstounban, csak éppen rosszakat – egyszer egy hadifogolytáborhoz hasonlította az iskolát. A sorozat egy egész epizódon keresztül mutatja be a herceg megpróbáltatásait, több jelenetből pedig úgy tűnik, mint ha Fülöpöt nem érdekelte volna fia szenvedése – állítólag a királynő főként ez utóbbit kifogásolta.

Egy legenda a herceg testőréről

Károly herceg egyébként megtörte a királyi család hagyományait, amikor az érettségi után nem katonai pályára lépett, hanem egyetemre felvételizett. 1967-ben kezdett el tanulni Cambridge-ben, a Trinity College-ban antropológiát, régészetet és történelmet, de egy szemeszter erejéig a University College of Wales in Aberystwyth hallgatójaként a walesi nyelvet és történelmet is tanulmányozta. Ez utóbbi a „Wales hercege” cím miatt kötelező kör volt. 1970-ben szerezte meg a diplomát Cambridge-ben, de a tanulást akkor sem hagyta abba.

A herceg persze a cambridge-i években is csak testőrrel mozoghatott, akinek az órákon és a vizsgákon is ott kellett lennie. Egy egyetemi legenda szerint a férfi le is tette ugyanazokat a vizsgákat, amelyeket Károly – méghozzá lényegesen jobb eredménnyel, mint „munkaadója”. A cambridge-i lap, a Varsity utánajárt a legendának, de arra jutottak, hogy a testőr valóban a campuson élt, az órákra is bejárt, de soha nem volt az egyetem hallgatója, nem vizsgázhatott – így esélye sem volt arra, hogy jegyeivel leelőzze a trónörököst.

• angol királynő
• II Erzsébet
• iskola
• oktatás