2100-ra Magyarország lakossága 2,2 millió fővel csökkenhet, így a jelenlegi 9,6 milliós népesség 7,4 millióra apadhat – derül ki az ENSZ friss népesség-előrejelzéseiből. Bár a régióban még így is viszonylag jól állunk, hiszen Szlovákia, Románia vagy éppen Szerbia is nagyobb arányú veszteséget szenvedhet el, a drasztikus csökkenés súlyos gazdasági és társadalmi kihívásokkal járhat itthon is. Eközben Nyugat-Európa néhány országa, például az Egyesült Királyság és Franciaország éppenséggel növekedést könyvelhet el, részben a migrációs hullámoknak köszönhetően.

Az elmúlt évtizedekben Európában a születési arányszámok tartósan a reprodukciós ráta alá csökkentek (ez az a szint, amely fenntartaná a jelenlegi népességszámot), és ez a tendencia a jövőben még inkább felgyorsulhat. Ennek következtében a legtöbb európai országban csökkenhet a népességszám 2100-ig. Természetesen a kontinens legnépesebb országai esetében várhatóak a legjelentősebb változások, például Németországban (-13,8 millió fő), Lengyelországban (-18,8 millió fő) és Olaszországban (-23,8 millió fő) - mutatják friss adatok.

Régiós szinten Kelet-Európa népessége már az 1990-es évek óta csökken, és ez a folyamat a 21. század folyamán még tovább gyorsulhat. Oroszország és Ukrajna együttvéve például 40 millió fővel lehet kisebb 2100-ra. Ugyanakkor a migráció (mind a kontinensen belüli, mind azon kívülről érkező bevándorlás) képes lehet növelni a népességszámot.

Az Egyesült Királyság esetében (+4,8 millió fő) és Franciaországban (+1,8 millió fő) például a bevándorlás miatt népességnövekedésre lehet számítani a csökkenés helyett. Ez azonban csak néhány országra igaz: az ENSZ előrejelzése szerint mindössze hét európai ország népessége lesz nagyobb 2100-ban, mint 2025-ben.

Érdemes persze kiemelni, hogy ezek csupán becslések, és forrásonként eltérhetnek. Az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat például több ország esetében számol növekedéssel, bár az ő becsléseik még 2022-ben készültek, amiknél az ENSZ jóslatai jelen pillanatban frissebbek.

Mi lesz Magyarországgal?

Ahogy az adatokból látjuk, Magyarország sem fogja megúszni a brutális népességvesztést. Ez lőrejelzések szerint 2100-ra 2,2 millió magyar tűnhet el, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi közel 9,6 milliós népességünk 7,4 millióra csökkenne.

Ezzel az arányszámmal egyébként a régióba még viszonylag jól is álllunk. Százalékosan ugyanis Szlovénia, Szlovákia, Románia, Horvátország és Szerbia is több embert fog veszíteni, mint mi. Szerbiában például a lakosság várhatóan 45 százaléka fog eltűnni, de Romániából is eltűnhet 8,1 millió ember, ami összességében 43 százalékos népességcsökkenés lenne a vizsgált időszakban.

Persze a számok alapján Auszria is közel van hozzánk, ott a népesség 19 százaléka veszhet oda, ami 1,7 millió ember. Ezzel szemben a legnagyobb népességnövekedésen, legalábbis arányaiban áteső ország Monakó lehet, ott a lakosság 24 százalékkal is növekedhet, igaz ez mindössze 91 ezer embert jelentene.

Mit jelent mindez Európa számára?

A népességcsökkenés komoly kihívást jelenthet a legtöbb gazdaság számára. Kevesebb ember kisebb fogyasztói keresletet jelent, amely kulcsfontosságú a gazdasági növekedés szempontjából.

Emellett csökken a társadalombiztosítási rendszereket fenntartó adóbevétel is, amelyekről Európa világszerte ismert. Az elmúlt évtizedekben Ázsiából és a Közel-Keletről érkező bevándorlás tartotta fenn Európa növekvő népességét.

Azonban a nemzetközi migráció növekedésére építő „boost-hatás” hamarosan csökkenhet, méghozzá hamarabb, mint sokan várnák. Az Eurostat előrejelzései szerint 2026 lesz az az év, amikor Európa népessége tetőzik, ezt követően pedig fokozatos csökkenés kezdődhet.

• népesség
• népességfogyás
• Magyarország