Jövőre hatalmas változások várhatók a felvételiknél
A felsőoktatási felvételihez nem kell más csak egy telefonos applikáció.
2023-től kizárólag elektronikus úton lehet a felvételizni, egy telefonos applikáció is elég lesz azoknak, akik egyetemen szeretnének tovább tanulni, jön a sokadik nyelvvizsga-amnesztia és lesznek úgynevezett mikrotanúsítványok is.
A héten fogadták el a parlamentben a felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos törvény módosítását. A változás érinti a felsőoktatási felvételi rendszert, és a nyelvvizsga-amnesztia kérdését is.
Jelentős újítás lesz, hogy jövőre a felsőoktatási felvételihez nem kell más csak egy telefonos applikáció. A jelentkezés teljes mértékben elektronikusan zajlik majd, mondta a Magyar Nemzetnek Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár.
Szeptemberig sok minden eldől
A 2023-as általános felsőoktatási felvételi eljárást csak Ügyfélkapuval lehet hitelesíteni, megszűnik a hitelesítő adatlap postai beküldése, a dokumentumokat is csak online lehet benyújtani, már ezeket sem lehet postán küldeni, hanem kizárólag E-felvételiben kell feltölteni.
A felsőoktatás az elmúlt két évben alapvetően változott meg, és a hallgatók nyolcvan százaléka vagy közfeladatot ellátó alapítványi vagy egyházi felsőoktatási intézménybe jár - fogalmazott az államtitkár.
Az oktatókkal és a hallgatókkal folytatott egyeztetés után világossá vált, hogy a felvételi rendszer megfelelően működik, de szükség van arra, hogy az egyetemek nagyobb szabadságot kapjanak a követelmények meghatározásában.
Felidézte, hogy az intézmények idén szeptember 30-ig határozhatták meg, milyen követelmények alapján veszik fel a hallgatókat 2024-től.
Egyes, a hallgatók helyzetét könnyítő változások azonban már a 2023-as felvételiben is lesznek.
Jön a sokadik nyelvvizsga-amnesztia
Az új törvény szerint módosul a diplomák kiadásának rendje is, és nem lesz mindenhol az oklevelek kiadásának feltétele a B2-es nyelvvizsga.
A szerdán elfogadott törvény általános indoklásában az áll: a nyelvvizsga követelménye, egy adott idegen nyelv ismeretének igazolása számos ponton jelenik meg a felsőoktatási jogban. A nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak, ezért célszerű, ha – a munkaerőpiaci folyamatokat elemző és vizsgáló – felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása.
Ezért visszaadják a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben írhatnak elő idegen nyelvi követelményeket.
Az elfogadott jogszabály alapján a diplomák kiadásának előfeltétele csupán a záróvizsga teljesítése lesz.
De persze ettől még a hallgatók tanulhatnak majd idegen nyelveket, a törvény ugyanis előírja, hogy a felsőoktatási intézményeknek idegen szaknyelvi ismereteket kell oktatniuk. Sőt: akár úgy is dönthetnek, hogy a tanterv részévé tesznek valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését.
Azok a hallgatók jártak most jól, akik 2021 augusztusa után államvizsgáztak, de nem szereztek nyelvvizsgát, átvehetik nyelvvizsga nélkül is a diplomájukat.
Az Európai Unió ajánlása alapján, a jövőben a felsőoktatási intézmények bármelyik tantárgy, kurzus, modul elvégzéséért kiállíthatnak egy úgynevezett mikrotanúsítványt is, ez egy közokirat. Az igazolás azt bizonyítja, hogy a hallgató a felsőoktatási intézmény valamely kurzusát elvégezte, és ennek az eredményét igazolja.
