Letaglózó jelentés a magyar oktatásról
Továbbra is rosszul teljesít az ország, ha iskolai mutatókról van szó.
Évek óta rosszul teljesítünk a PISA-felméréseken, hatalmas a pedagógus-hiány, ráadásul az iskolakötelezettség is megszűnik 16 éves korban. Így nem meglepő, hogy az Eurostat legfrissebb felmérése alapján ismét alul maradtunk egy oktatási mutatóban.
Továbbra is rosszul teljesít az ország, ha iskolai mutatókról van szó. Az Eurostat most azt mérte, régiónként milyen arányban rendelkeznek a 20-24 éves polgárok középfokú végzettséggel. Ismét a lista végén kullogunk, amiben az is közrejátszhat, hogy nálunk az iskolakötelezettség 16 éves korral véget is ér.
Azoknak a 20-24 éves uniós polgároknak a száma, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek 2002 és 2021 között 76,8 százalékról 84,6 százalékra nőtt. A 24 megkérdezett ország közül 21-ben ez az iskolai mutató legalább 95,0 százalék volt. Bár régiónként változó, hogy országon belül hol a legmagasabb a középfokú végzettséggel rendelkezők száma, azért még így is erős átlagot hoztak az országok.
A legalább középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya a legmagasabb Írországban, Görögországban és Horvátországban, itt régiónként is koncentrálódik ez a mutató. Írországban mindhárom régióban, Görögországban a 13 régióból 8-ban, míg Horvátország mind a négy régiójában magas azoknak az aránya,akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek. A fennmaradó, nagyon magas arányt mutató régiók közé tartoztik még Csehország és Litvánia fővárosi régiói, valamint Franciaország, Lengyelország, Szlovénia, de Szlovákia egy-egy régiója is.
Az északnyugat-görögországi Ipeiros régióban volt a legmagasabb a legalább középfokú végzettséggel rendelkező 20-24 éves fiatalok aránya (99,8%), a második és a harmadik legmagasabb arányt szintén görög régiókban regisztrálták, amelyeket a Thessalia (99,5%) és Notio Aigaio (98,3%) régiókban regisztráltak.
A spektrum másik végén 23 olyan régió volt az EU-ban, ahol a 20-24 éves fiatalok kevesebb mint háromnegyede ért el legalább középfokú végzettséget 2021-ben. Ezek a régiók elsősorban Németország északnyugati régióiban, Dánia déli részén és Spanyolország déli részén helyezkedtek el.
Nagyon alacsony volt azonban a középfokú végzettségűek aránya Jugoiztochen (Bulgária), Észak-Magyarországon (Magyarország), Szicíliában (Olaszország), valamint az EU két legkülső régiójában - Região Autónoma dos Açores-on (Portugália) és Guyane-ban(Franciaország) - is. Ez utóbbi az EU-ban a legalacsonyabb arányt (63,2%) regisztrálta.
Annyira rosszul azért nem állunk, az Európai Uniós régiós átlaga 84,6 százalék, a magyarországi 84,5. Régiónként azonban már teljesen más a helyzet. A Közép-magyarországi régióban a középfokú végzettséggel rendelkezők száa 89,7 százalék, Budapesten a legnagyobb ennek a százaléka, itt a megkérdezettek 92,7 százaléka legalább középfokú végzettséggel rendelkezik.
Pesten 85,8, A Dunántúlon 86,1 csak úgy, mint a Közép-Dunántúlon, itt is ennyien rendelkeznek középfokú végzettséggel. A Nyugat-Dunántúlon is magas ez az arány, 89,1 százalékkal, a Dél-Dunántúlon ez 82,7.
A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya északon a legrosszabb. Az Alföld és Északi területen 79,7, Észak-Magyarországon mindössze 73,9, az Észak-Alföldön 79,7 a középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya. A Dél-Alföldön a megkérdezettek 85,4 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel.
Nem csak középfokú végzettséggel maradunk alul
Egy korábbi kutatás alapján az Európai Unió területén élő 25 és 35 év közötti lakosság mintegy 41 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, azonban a környékünkön igen lehangoló a helyzet. A térségben Csehországban 34 százalékra tehető a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, Szlovákiában 39, Horvátországban 35 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Romániában mindössze 23 százalék, Olaszországban pedig a megkérdezettek 28 százaléka rendelkezik felsőfokú diplomával, de
Magyarország is a lista végén van, nálunk a vizsgált korosztály mindössze 33 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
A 2021-es iskolai végzettség tekintetében a korcsoportok közötti különbségeket tekintve egyértelmű korkülönbség tapasztalható, a 25–54 éves uniós lakosság 37%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben az 55–74 évesek 22%-ával.
Nem ez az első alkalom, hogy oktatás terén lemaradunk az uniós átlagtól, hiszen az általános mutatókkal sem állunk túl jól. Mivel a tankötelezettség nálunk 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korban fejeződik, így sokan már 18 éves koruk előtt elhagyják az oktatást. Egy kutatásból kiderült, hogy a magyarok átlagosan 16,5 évet töltenek el az iskolapadban, a megkérdezettek 86 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, és a vizsgált 41 országból mi a 29. helyet foglaljuk el a PISA teszt eredményeit tekintve.
Az OECD országaiban az emberek átlagosan 18 évnyi oktatásra számíthatnak, jelenleg az 5 és 39 év közötti iskolába járó emberek száma alapján. Kolumbiában ez körülbelül 14 év, míg Ausztráliában már 20 évre is kitolódhat ez a szám.
A munkaerőpiacon szükséges készségek is egyre inkább tudásalapúvá válnak, a keresletben bekövetkezett változás miatt így a felsőfokú végzettség minten országban a munkahely megtalálásának minimális feltétele, így a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya ezért jól jelzi, hogy egy ország felkészíti-e diákjait a munkaerőpiac minimális követelményeinek való megfelelésre
