Érdemes épületgépészre bízni a dolgot, mert a jó tervezés évtizedekre meghatározza a életminőségünket és a folyószámlánk havi apadásának mértékét a fűtésszámla átutalása után.

Meleglevegős padlófűtést már a rómaiak is használtak a birodalom hidegebb éghajlatú területein, de elég költséges volt a kiépítése, felfűtése, melegen tartása, de még maga a tüzifa beszerzése is, ezért csak a tehetőseknek tellett rá, ők is főleg a legfontosabb helyiségeket fűtötték. Emiatt más fűtési módszereket kellett találni.

A későbbiekben elterjedtek a kályhák, de még azokkal sem lehetett egyenletesen kifűteni az épületeket.

A padlófűtés a melegvizes technológia tökéletesedése révén Magyarországon a 80-as években terjedt el, de a mérnökök folyamatosan kerestek más megoldásokat is.
Az elektromos fűtésfajtákat próbálják alternatívaként elterjeszteni, de ennek több korlátja is van még. A csempefűtés az egyik módszer, de nevéből adódóan hidegburkolat alá való és közvetlenül a ragasztóágyba fektetik. Melegpadló alá emiatt nem tehető és az áram is elég drága..

Az "intelligens fűtőfóliát" sokan hirdetik, de legyünk óvatosak: Előnye az alacsony beruházási költség, hátránya a drága üzemeltetés, szóval ott van értelme, ahol nem nagyon kell üzemeltetni, mint pl. nyaralóban, amit télen ritkán használnak, passzívháznál és tartalék fűtésként.

Ma még anyagilag is legjobb a gázkazános, melegvizes padlófűtés, ha laminált vagy (max. 13mm vastag) természetes faparketta alá telepítjük.

 

• fűtés
• padlófűtés
• fűtőfólia