Kelet-Európa egykoron a korszerű futball olvasztótégelye volt, mára azonban a sportág egyetlen nagy pusztaság a földrésznek ezen a fertályán, hangsúlyozza vendégkommentárjában Jonathan Wilsonfociszakértő, aki a többi közt arról írt könyvet, hogy a magyar labdarúgás aranykora miként befolyásolta a modern játékot.

Rámutat, hogy a 20. század legjobb időszakában ha ötletre volt szükség, a világ élvonala mindig a régióra tekintett. Így volt ez a 2. világháború előtt és után is, habár nagyon eltérő körülmények közepette. Ám napjainkban a katari VB 32 részvevője közül már csupán három képviseli a térséget. Annak pedig 23 éve, hogy a volt szocialista országokból egy csapat bejutott a Bajnokok Ligája elődöntőjébe. Az itteni edzők messze vannak a sportág krémjétől, a klubok leginkább abban jeleskednek, hogy játékosokat adnak a gazdag Nyugat-Európa egyesületeinek. De ilyen forrás sokfelé akad a világban.

Hogy ez így lett, az a politika és a gazdaság erejéről árulkodik, amely képes még a sportot is befolyásolni. A múlt század 20-as, 30-as éveiben a legjobb gondolkodók elhagyták Magyarországot, ám az MTK, háta mögött az asszimilált zsidó középosztállyal és a munkásság, illetve a svábok támogatását élvező FTC versengése ontotta a jobbnál jobb játékosokat.

(Erről többet olvashatnak a HVG360-on.)

• foci
• futball
• labdarúgás