Hazudik a KSH, nettó helyett bruttó, torzak az adatok – ilyen és ehhez hasonló üzenetek sokaságát kaptuk pedagógusoktól és szülőktől az utóbbi hónapokban, amikor a tanárbérekről írtunk. A levélírók szerint az oktatásban dolgozók fizetése leolvasható a pedagógus-bértáblából, mi pedig félrevezetjük a közvéleményt, amikor a KSH alapján ennél magasabb átlagfizetéseket tulajdonítunk a tanároknak.

Arról, hogy a többi diplomás szakmához képest milyen siralmasan keveset keresnek a magyarországi tanárok, többek között ebben a cikkünkben is részletesen írtunk. Ahogy máshol, úgy itt is a KSH adatai szerint számoltunk, amelyek alapján 2021-ben az oktatásban dolgozók bruttó átlagfizetése a következő volt:

egyetemi, főiskolai oktató, tanár: 626 548 forint;
középiskolai tanár: 454 598 forint;
általános iskolai tanár, tanító: 390 952 forint.

A cikk megírása után a többi, azonos témájú cikkünkhöz hasonlóan sok pedagógus elküldte nekünk saját fizetési lapját, amelyből kiderült, hogy sokan 10–15 év után is messze az átlag alatt keresnek, mások pedig 40 év munkaviszony után, elvileg a bértábla csúcsán is éppenhogy megkeresik az állítólagos átlagbért.

Ezért tűnik többnek

Ez a furcsaság minket is érdekelt, ezért megkerestük a témában a KSH-t. Megkérdeztük tőlük, hogyan lehetséges, hogy a tanárok valódi fizetése és a hivatalos átlagfizetés között ekkora a különbség, és a következő választ kaptuk:

„Az átlagkereset a munkaügy-statisztika definíciói szerint a szerződés szerinti besorolási bér alapján számított törzsbér mellett tartalmazza a havonta változó kiegészítő fizetést, bérpótlékokat illetve a nem rendszeres kereseteket is (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés).”

A KSH hivatalos átlagkereseti adatai „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetét, a pedagógus bértábla pedig a pedagógusok szerződés szerinti besorolási alapbérét tartalmazza, a havonta változó pótlékok és nem rendszeres keresetek nélkül.

E két kereset elem magyarázhatja a foglalkozásonkénti keresetek és a bértáblában található besorolási alapbérek között megfigyelhető különbség jelentős részét.

Fontos figyelembe venni továbbá, hogy a hivatkozott tábla pedagógus foglalkozásonkénti kereset adatai az intézmény főtevékenységétől függetlenül minden – az abba a foglalkozási kategóriába tartozó – munkavállaló keresetét figyelembe veszik.

A középiskolai tanár kategóriája így tartalmazza a szakképzési intézményekben általános tantárgyakat oktatók keresetét is. A szakképző intézményekben oktató tanárok, pedagógusok besorolási alapbére jellemzően magasabb a köznevelési intézményekben dolgozókénál, a szakképző intézmények tanárai ugyanis nem a pedagógus bértábla szerint kapják a keresetüket.

Mindezek mellett a keresetek nagyságában jelentős különbség van a pályán eltöltött évek száma szerint is.”

A KSH magyarázata szerint tehát nagyon leegyszerűsítve három oka van annak, hogy a hivatalos átlagfizetés látszólag jóval meghaladja a bértáblából számolt fizetéseket. Ezek:

A pedagógusok egy része az alapbérén kívül extra pótlékokat is kap, például akkor, ha osztályfőnök, munkaközösség-vezető, vagy nemzetiségi nyelven oktat. Az átlagbérbe ezek a pótlékok is beleszámítanak.
Az átlagba szintén beleszámolják a szakképző intézmények tanárainak egy részét. Mivel ők nem a pedagógus-bértábla alapján kapják a fizetésüket, hanem béralku szerint, általában többet keresnek.
A tanári gárda elöregedett, a tanárok nagy többsége az életpályamodell vége felé jár, így felfelé húzza az átlagot.
Nyugdíjas szakma
Az elöregedéssel kapcsolatban sokatmondó, ha megnézzük a KSH átlagfizetéseit korcsoportok szerint. Ha például a középiskolai tanárokat vesszük, akkor a 2021-es átlagfizetések így alakultak:

Jól látszik, hogy a csoportok közül kizárólag az 50 év felettiek keresnek a pedagógus-átlagbér fölött, míg a 30 év alattiak annak annak körülbelül csak a kétharmadát kapják meg.

A fizetésekkel kapcsolatban megkerestük a pedagógus-szakszervezeteket is, amelyek megerősítették, hogy a szakképzésben dolgozók részben magasabb bérezése torzíthatja a statisztikákat. Bár a fent felsorolt adatok a vezetőkre nem vonatkoznak, Nagy Katalin a PDSZ-től azt is kiemelte, hogy az általában a teljes szakmára vett átlagbért az intézményvezetők jelentősen megemelt pótlékjai is erősen felfelé szokták húzni.

A Pedagógusok Szakszervezetétől Totyik Tamás kérdésünkre azt mondta: valószínűleg sokatmondóbb lenne a pedagógus-mediánbérrel számolni, az ugyanis már 2020-ban is több mint 50 ezer forinttal elmaradt a pedagógus-átlagbértől. Az egyik legnagyobb probléma szerinte ezenkívül az, hogy a pályakezdő pedagógusok bruttó 312 ezer forintos fizetése 14 éven keresztül nem nő, így a tanárok a 15. iskolaévig a megalázóan alacsony, 200 ezer forint körüli nettó fizetésért dolgoznak. Bár erről pontos adat nincsen, Totyik szerint a tavaly pályát elhagyó több mint ezer tanár jelentős része azok körül került ki, akik 5–15 éve tanítottak, azaz még a legalacsonyabb bért kapták.

Ettől függetlenül is siralmasak az adatok

Amikor a közoktatásban dolgozó tanárok fizetéséről beszélünk, minden statisztikától függetlenül érdemes azért néhány kézzelfogható esetet kiemelni. Ezek alapján:

Van olyan tanár, akinek a fizetése 40 év munkaviszony után nem éri el a nettó 300 ezer forintot. Ez más diplomás szakmákban a kezdő fizetés szokott lenni.
Egy két gyerekét egyedül nevelő, tíz éve a szakmában dolgozó tanár a pedagógusbérrel a létminimum alatt él. A fejlett világban nem gyakori, hogy teljes állásban dolgozó diplomás emberek létminimum alatt tengődjenek.
Nemrég járta be a hír a magyar internetet, hogy egy budapesti iskolába magasabb fizetésért keresnek takarítót, mint tanárt. Az iskola később pontosított, és így kiderült: felsőfokú végzettséggel és felsőfokú nyelvvizsgával egy tanár nettó kezdőfizetése minden pótlékkal együtt körülbelül 8 ezer forinttal haladja meg egy délutános takarítóét.

• pedagógus
• tanár
• oktatás
• béremelés