Az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége még mindig nem megfelelő, ezért az EU úgy döntött, hogy 2023 végéig minden tagállam számára kötelezővé teszi a biohulladékok begyűjtését. Milánó példája pedig utat mutat a többi ország, köztük Magyarország számára is.

A Humusz Szövetségnél fontosnak tartják, hogy az olasz város szemlélete, módszere széles körben ismert legyen, ezért röviden és érthetően összefoglalták a milánói gyakorlatról készült tanulmányt – írja a FruitVeB.
Milánó városvezetésének kezdetben nem volt egyszerű feladata. A ma működő szisztémát szakaszosan vezették be, odafigyelve a megfelelő tájékoztatásra.
A rendszert három nagyobb egységre bontották: kereskedelem-vendéglátás, háztartások, nyitott piacok. A kereskedelmi tevékenységek, azaz az étkezdék, bárok és éttermek az összes élelmiszer-hulladék mintegy 25 százalékát teszik ki. Ezen a területen a legfontosabb szempontok a háztól házig történő begyűjtés, a 120 literes kukák biztosítása és a napi szintű begyűjtés megszervezése volt, hétfőtől vasárnap estig. A háztartásokból származó élelmiszer-hulladék a Milánóban összegyűjtött biohulladék legnagyobb részét teszi ki. Itt három fő tényezőt érdemes megemlíteni: házhoz menő begyűjtés, hetente kétszer kora reggel;10, 35 vagy 120 literes kukák biztosítása, illetve komposztálható zsákok a kukába való elhelyezéshez; kisebb szemetesek/zsákok biztosítása a kisebb háztartások számára.
A rendszer harmadik lába a legfiatalabb. Hiszen „csak” 2017-ben kezdődött meg a nyitott piacokon történő begyűjtés, de 2019-re már 2000 tonna élelmiszer-hulladékot gyűjtöttek össze és komposztáltak. Tíz évnyi működést követően a milánói élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer az egy főre jutó összegyűjtött 28 kilogrammról 95 kilogrammra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami majdnem hatszorosa az uniós átlagnak. 

• hulladék
• szemét
• Milánó