A csendes gyilkos
Egy felmérés szerint 2019-ben nagyjából 300 ezren haltak meg a hőséggel összefüggésben.
Görög tudósok azt szorgalmazzák, hogy a hurrikánokhoz hasonlóan a hőhullámok is kapjanak külön nevet, mert így talán több emberben tudatosulhat, hogy az is halálos időjárási jelenség.
Idén is több hőhullámmal és forró időszakkal találkozott Görögország, ahol nagy kiterjedésű tüzek is pusztítottak. A hőséget csendes gyilkosnak is tartják, a kánikulai időszakok megterhelik a szervezetet, ráerősíthetnek a már eleve meglévő szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségekre, és ezáltal halálosak is lehetnek. Egy felmérés szerint 2019-ben nagyjából 300 ezren haltak meg a hőséggel összefüggésben, és ez a szám jóval nagyobb, mint bármely más természeti csapásé.
„Ez a nagyon forró nyár egy pillanatképet adott nekünk a 20-30 év múlva várható éghajlatról, amikor valószínűleg nagyon hosszú, nagyon magas hőmérsékletű időszakokkal kell számolnunk. Ez egy szélsőséges viselkedés, de ez válhat a normává. Más kedvezőtlen időjárási eseményekkel ellentétben a szélsőséges hőséget nem lehet előre látni” – idézte a Guardian Kosztasz Laguvardoszt, a Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatóját.
A tudós szerint a hőhullámokra jobban fel kéne hívni a figyelmet. „Úgy gondoljuk, hogy az emberek felkészültebbek lesznek egy közelgő időjárási eseményre, ha annak neve is van. Jobban tudatában lesznek annak, hogy milyen lehetséges károkat okozhat az életükben és az ingatlanjaikban. A hőhullámok sok halálesetet okoznak, nem csapnak zajt, és lehet, hogy nem láthatóak, de csendes gyilkosok” – mondta Laguvardosz.
A 40 fok feletti hőmérsékletek nemcsak Görögországot sújtják, hanem a Földközi-tenger térségének több országát is. Két héttel ezelőtt például minden idők legmelegebb európai hőmérsékletét mérték a szicíliai Szirakúzában 48,8 Celsiusszal. A görögök sem sokkal maradtak el ettől, augusztus 3-án 47,1 fokos rekordot regisztráltak.
