„A fogyasztási kultúránk iszonyatos teher a bolygónak"
Modern társadalmunk sok szempontból túlzó életvitele egyre drasztikusabb hatással van a környezetre.
A tudomány képviselői mind hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy az emberiségnek muszáj változtatnia, a változás pedig az egyén szintjén is elkezdődhet. Hogy pontosan miért nem szabad alábecsülni saját háztartásunk hozzájárulását a globális folyamatokhoz, arról Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) munkatársával beszélgettünk.
Mint azt korábban megírtuk, 2021 volt a hatodik legmelegebb év a Földön a mérések 19. századi kezdete óta. Intő jel az is, hogy az iparosodás kora óta az utóbbi hét-nyolc év hozta a legmagasabb hőmérsékleti adatokat a glóbuszon. A számok az emberiség felelősségére hívják fel a figyelmet, és arra, hogy minél gyorsabb változások kellenek az elhatalmasodó klímakatasztrófa mérséklése érdekében.
Az éghajlatváltozás tehát számos tekintetben súlyos kockázatokat hordoz magában, a változásokat pedig egyre inkább a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. Mint például arra Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa egy tavaly tavaszi cikkében rámutatott, Magyarországon a nyarak átlagos hossza mintegy 50 nappal bővült az elmúlt öt évtized során. Az előrejelzések szerint az évszázad végén már féléves nyarakra lehet számítani az északi féltekén, miközben a telek alig két hónaposra rövidülnek. Ráadásul a klímaváltozás nem az egyetlen globális veszély, amely az emberi tevékenységhez köthető. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint csak a légszennyezés mintegy hétmillió ember halálát okozza évről évre, de a talaj és a vizek szennyezése is egyre nagyobb mértéket ölt.
Miért tegyünk saját otthonunkban a bolygóért?
"A napjainkra kialakult fogyasztási kultúra iszonyatosan nagy terhet ró a bolygóra, ezáltal nyilván saját magunkra is veszélyt jelent, hiszen mindannyian itt élünk. Problémát jelent a túlfogyasztás: sokkal többet fogyasztunk mindenből, mint amennyire valójában szükségünk lenne. Márpedig minden terméknek rendkívül szerteágazó a környezetterhelő hatása mind az előállítása, mind a használata során, majd miután eldobtuk, hulladékként is" - hívta fel a figyelmet Andacs Noémi. Hozzátette, a Tudatos Vásárlók tapasztalatai is azt mutatják, sok ember érzi úgy, hogy nagyon marginális az egyéni beleszólási lehetőségük a globális folyamatokba. A tehetetlenség érzése pedig megakadályoz minket abban, hogy a környezettudatosság jegyében változtassanak az életükön. Csakhogy a szakember szerint egyáltalán nem igaz, hogy ne tehetnénk semmit.
környezettudatosság, fenntarthatóság, zero waste, komposztálás, növényi hulladék
