Kutatók szerint gazdasági érdek is, hogy ne úgy tekintsünk a természetre, mint amit ki kell aknázni, hanem olyan tyúkként, amit óvni kell, hogy aranytojást tojjon.

Az óceánok és a szárazföldek közel harmadát védetté kellene nyilvánítani, és ez még a világgazdaságot is segítené a megfelelő szabályozások mellett – állítja a Campaign for Nature szervezet új jelentése. Ehhez kétszeresére kellene növelni a védelem alatt álló szárazföldi területeket és meg kellene négyszerezni a védett vizek jelenlegi arányát. „Arra az eredményre jutottunk a kutatás során, hogy ha védenénk a környezetet, az nem csak gazdasági előnyökkel járna, de segítene a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében, a vízválságban, a biodiverzitás megőrzésében és a betegségek elterjedését is megakadályozná” – összegezte a megállapításaikat Anthony Waldron, a jelentés egyik szerzője.

A természetvédelem, bár úgy tűnik, több érdeket is sérthet, és a kormányok szabályozási környezetén múlik, azonban be kell látnunk, hogy a gazdaság és a számok is ebbe az irányba mutatnak – tette hozzá a Guardiannek.

A „hagyományos” felfogás szerint a földeket megművelik, a tengerekből pedig halásznak, a szakemberek szerint azonban ezt a nézőpontot meg kell fordítani, ugyanis a természet(védelem) egy jelentős hozzájárulója a világgazdaságnak, és nem kiszipolyozni kellene. Erre 2030-ig a számításaik szerint 140 milliárd dollárt kellene évente költeni (jelenleg nagyjából évente 24 milliárd dollárt költenek erre a célra). Azonban ha a szárazföldek 30 százalékát védetté nyilvánítanák, az 64-454 milliárd dollárral járulna hozzá a gazdasághoz, annak függvényében hol és milyen erőfeszítéseket tesznek a természetvédelem érdekében.

A természetvédelem a kutatók szerint 4-6 százalékos gazdasági növekedéssel járna szemben azzal az évi 1 százalékkal, amivel a mezőgazdaság, halászat és erdőgazdálkodás hozzájárulna a világgazdasághoz a koronavírus-járvány után. A fokozott természetvédelem ugyanis a klímaváltozás okait és következményeit is mérsékelné: ezek között a tudósok az olyan szélsőséges időjárási jelenségeket említik, mint az áradások, a viharok és az aszály – ezek ha nem is megelőzhetőek, de mérsékelhetőek lennének. Számos más előny mellett például csökkenne a légszennyezés és tisztább lenne a víz is.

A 2017-es Harvey hurrikán kapcsán például nemrég sikerült tudósoknak pontos árcédulát rakni arra, hogy számszerűsítve mekkora kárt is okoznak a klímaváltozás miatt egyre erősödő éghajlati szélsőségek.

• természetvédelem
• gazdaság
• klímaválság