A jövő minimalista és környezetbarát otthona
A tervezés közben kitűzött cél az volt, hogy csökkentsék az épületek környezeti terhelését.
Koppenhága belvárosától negyed órányi autóútra (kerékpárral akár egy-két percet spórolhatunk a menetidőn) fekszik a dán vasút tulajdonában álló terület, ahol a Living Places projekt hét faháza áll. A dán Velux és a koppenhágai székhelyű EFFEKT építészstúdió épületei állnak itt, első látásra kívülről minden házikó megegyezik. Hiába az ipari terület, körülöttünk minden tele van fával.
Pár lépésre tőlünk, az út túloldalán fekszik a Banegaarden, a kilenc felújított pajtából álló sokoldalú vendéglátóhely és rendezvényhelyszín, ami a fenntarthatóság – és nem greenwashing módra – jegyében született. A termelői piactól kezdve, helyben termesztett növényekből készült vacsorán – amiben nem lesz avokádó – át a fermentációs (savanyítás, amikor a tejsavbaktériumok segítségével erjesztjük a zöldségeket) workshopig itt mindent megtalálni. Mindezt úgy, hogy közben a fás-bokros környezet sem sérül.
Kézenfekvőnek tűnt tehát, hogy egy ilyen milliőben húzzák fel a hét prototípust (ebből két lakóotthont és közösségi pavilonokat), lényegében egy kísérleti lakásprogramot. A tervezés közben kitűzött cél az volt, hogy csökkentsék az épületek környezeti terhelését. Ez a hároméves fejlesztés alatt sikerült is, így háromszor alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású házakat hoztak létre (éves szinten 3,8 kilogramm/négyzetméter), mint amit dán jogszabályok előírnak (12 kilogramm/négyzetméter). Sőt, a Living Places prototípusai jelenleg a dán épületek közül legalacsonyabb CO2-kibocsátással rendelkeznek.
Mindezt ugyanannyiért, mint amennyit a piaci áron fizetnének egy egycsaládos új otthon megépítéséért.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2019-ben az építőipar a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 39 százalékáért felelős. Drámai számnak tűnik, nem hiába, az is. A Velux projektje azt hivatott megmutatni, hogyha az iparág hajlandó változtatni, akkor ez még most lehetséges.
