A közhasznú bérlakásrendszer követendő példa
Osztrák mintájú bérlakás rendszert javasol a hazai szakmai egyesület.
Az Ausztriában már bevált, úgynevezett közhasznú bérlakás rendszer bevezetését javasolja a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE).
Magyarországon jelenleg sem a drága piaci bérlakásokból, sem a többségében rossz minőségű szociális bérlakásokból nincsen elegendő, a kettő között pedig gyakorlatilag nincsen kínálat. A helyzet megoldására egy ún. közhasznú bérlakás rendszer létrehozását javasoljuk, állami támogatással és olcsó hitellel, alacsony energiafogyasztású, jó minőségű lakásokkal – áll a TLE közleményében. Az egyesület a részletes javaslatot eljuttatja a kormányzatnak, az önkormányzatoknak és minden más érintett szervezetnek.
A TLE szakemberei úgy vélik, hogy egy alacsony rezsijű, olcsón üzemeltethető, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a munka alapú társadalomképpel, az adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött „közhasznú bérlakás rendszer” kialakítása a demográfiát érdemben támogató eszköz lehetne Magyarországon.
Egy ilyen bérlakás program kezdeti segítséget jelentene a saját lakás megszerzéséhez önerővel nem rendelkező fiatalok számára, emellett olyan módon alakítható, hogy (például) három gyermek megszületése esetén a bérlő családok a lakásokat építési költségen meg is vásárolhassák.
Úgy kalkuláltak, hogy egy 65 négyzetméteres lakás esetén négyzetméterenkénti 1.300 Ft-os bruttó bérleti díj is elegendő a hitelrész törlesztésére. Ez feltételezi egyrészt, hogy a közhasznú bérlakások bérleti díjára a legkedvezőbb áfa kulcs vonatkozzon, az építések áfáját pedig az építtető cég („Közhasznú Lakásépítő Kft.”, KHL) visszaigényelhesse. A rendszer feltételez továbbá 25%-os, bérlő által befizetett önerőt (ami pl. a családvédelmi akcióterv „babaváró hitel” eleméből fedezhető), másrészt egy közel nulla kamatú (0,10%), 30 éves futamidejű állami segítséggel létrehozott projekthitelt.
A bérlői önerő a későbbi vétel esetén a vételárba beszámít. Mivel a bérlők vélhetően a hitel futamidő vége előtt megveszik a lakást (amihez felhasználhatják a családvédelmi akcióterv egyes elemeit és a CSOK-ot is), a hitel nagy részben előtörlesztésre kerülne, a felszabaduló forrás pedig újabb építés finanszírozására lenne felhasználható.
A TLE javaslatait összeállítók utalnak az osztrák gyakorlatra. Ott a közhasznú bérlakás szektor (Gemeinnützige Bauvereinigungen, GBV) évente mintegy 15 ezer lakást épít fel. Az így felépült lakások alapvetően bérlakásként működnek, azonban a bérlőknek lehetőségük van azt megvásárolni. Az építéshez az állam kedvező kamatozású hiteleket biztosít, és elérhetővé tesz lakásépítési támogatásokat.
