„A legtehetségesebb diákok elvándorlása egy csendes nemzeti katasztrófa”
Interjú a Budapesti Corvinus Egyetemet vezető Takács Előddel és Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával.
A végzősök nyelvvizsga-kötelezettségének eltörlése differenciálni fogja a diplomák értékét – értenek egyet azok az egyetemi rektorok, akiket egyebek között arról kérdeztünk, milyen hatással lehet a felsőoktatásra a felvételi szabályok alig néhány hónapja bejelentett átírása, fel tudják-e venni a versenyt a legfelkészültebb diákokat elszívó külföldi egyetemekkel, és miért ódzkodnak az online oktatástól. Minderről a Budapesti Corvinus Egyetemet vezető Takács Előddel, Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával, valamint Murai Lászlóval, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) leköszönő elnökével beszélgettünk.
HVG: Kezdjük talán a legégetőbb kérdéssel: hogyan bírják az egyetemek az energiaválságot? Milyen intézkedésekre volt eddig szükség? És mi jöhet még?
Takáts Előd: A Corvinus Egyetemen az energiaárakat egy évvel korábban, két évre előre fixáltuk, így a mostani energiaválság 2023 végéig nem érint minket. Minden válságban van azonban egy lehetőség is, most például arra, hogy szigorúbb szemmel áttekintsük az energiagazdálkodásunkat: azért, hogy előrelépjünk energiatakarékosság és energiahatékonyság terén, illetve szolidárisak legyünk a magyar és európai gazdaság szereplőivel, 20 százalékkal csökkentjük a gáz-, 10 százalékkal az áramfelhasználásunkat. Le fogjuk tekerni a termosztátokat, optimalizáljuk az egyetem nyitvatartását és a vízhasználatot.
Gelencsér András: Hasonló a helyzet, mint ahogy Előd leírta, nekünk is jövő év végéig rögzített az energiabeszerzésünk, de a fenntarthatóság és a jövőbiztosság jegyében mi is takarékoskodunk. Nem lesznek viszont online órák és vizsgák, a meglévő működési modellünkben próbáljuk megtalálni, amire eddig nem figyeltünk: teremkihasználás, a levelezős órák elhelyezése, a nyitvatartás optimalizálása.
(Erről többet olvashat a hvg.hu/360 oldalon.)
