Az otthon az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat, ahol pihenhetünk, és ahol szellemileg és fizikailag is feltöltődhetünk. Vagy legalábbis így kellene lennie. A 2022-es VELUX Healthy Homes Barometer szerint ugyanis minden harmadik európait, a magyarok 31 százalékát érinti legalább egy olyan, beltéri klímához kapcsolódó kockázat - legyen az a nedvesség és penész, a sötétség, a hideg vagy a túlzott zaj - ami komoly problémát jelent. A mind a négy beltéri klímához kapcsolódó kockázatnak kitett emberek csaknem négyszer nagyobb valószínűséggel számolnak be rossz egészségi állapotról, és csaknem ötször nagyobb valószínűséggel érzik magukat boldogtalannak, mint az egészséges otthonokban élők.

A penészre gyakran hivatkoznak csendes gyilkosként a hatásvadász szalagcímekben, és bár a kifejezés talán kissé drámainak hangzik, a penész által okozott veszély nagyon is valós és sokakat fenyeget: az európaiak 13 százaléka (69 millió ember) él olyan lakásban, ahol a falak vagy a tető nedvesednek vagy beáznak, ami azt jelenti, hogy minden hatodik ház valószínűleg érintett ebben a problémában.

Magyarországon a lakosság 22 százaléka él olyan lakásban, ahol a tető beázik, a falak, a padló vagy az alapozás nedves, esetleg az ablakkeretek vagy a padló korhadnak. Ez nemcsak a levegő minőségét és a komfortérzetet befolyásolja, de a sarkokban növekvő penész asztmát és különböző légúti megbetegedéseket is okozhat, a beázások pedig lassan, de biztosan károsítják az épületeket. A jó minőségű és jól szigetelt ablakok jelentősen javíthatnak a helyzeten, mégis sokan halogatják a munkálatokat, attól tartva, hogy az sok rendetlenséget, felfordulást okoz, és túl sok időt igényel. Egy szakember azonban egy nap alatt kicserélheti a régi ablakokat, így még mindig nem késő elvégeztetni a munkát, mielőtt megérkezik a tél, vagy lejárnak a lakásfelújításokra nyújtott állami támogatások.

A friss levegő életünk kulcsfontosságú eleme: oxigéndús légkörre van szükségünk ahhoz, hogy energikusnak és fókuszáltnak érezzük magunkat és egészségesek maradjunk. Mégis, Európában és Észak-Amerikában 10-ből 8 ember nincs tisztában a beltéri szennyezéssel, és az emberek 78 százaléka nem tudja, hogy a beltéri levegő szennyezettebb, mint a kültéri levegő. A természetes szellőztetés, azaz az ablakok kinyitása és így a friss levegő beengedése továbbra is egyszerű, költséghatékony és könnyen érthető módja a kockázatok csökkentésének. Azáltal, hogy friss kültéri levegőt juttatunk egy beltéri helyiségbe, a levegőben lévő kórokozók felhígulnak, és a levegő gyorsan felfrissül.

A levegő minősége azonban csak az egyik tényező a legveszélyesebb beltéri klímakockázatok között. Az idén hetedik alkalommal elkészült kutatás az európai emberek életkörülményeit vizsgálta. Az EU-ban élő emberek 18 százaléka (92 millió ember) van kitéve a szomszédok vagy az utca zajának. A közúti közlekedés zaja a zajszennyezés leggyakoribb forrása, a nyugalom hiánya pedig - nem meglepő módon - a városban élőket sújtja nagyobb mértékben. Az EU-ban, beleértve Svájcot, az Egyesült Királyságot és Norvégiát is, a városokban élők 21 százaléka gondolja úgy, hogy háztartását zavarja a szomszédok vagy az utca zaja. A városokban és külvárosokban élők körében ez az arány 14 százalék volt, a vidéken élők körében pedig 9 százalékra csökkent.

A zajszennyezés valamivel kevésbé érinti a magyarokat, de még mindig sokak szenvednek miatta: a városokban élők 13 százaléka, a vidéken élők 8 százaléka panaszkodik az utca és a szomszédok zajaira. És ez több, mint holmi apró kellemetlenség: az állandó zajszennyezés szív- és érrendszeri betegségekhez, immunszuppresszív betegségekhez és gyomor-bélrendszeri zavarokhoz vezethet.

Ami az ideális hőmérsékletet illeti, az otthon melege sokak számára elérhetetlen: az európaiak 7 százaléka (34 millió ember) nem tudja kellően melegen tartani otthonát, és ezzel légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségek kockázatának teszi ki magát. Nem sokkal jobb a helyzet Magyarországon sem, ahol a lakosság 6 százaléka állítja, hogy nem tudja megfelelően fűteni az otthonát. Az energiaválság küszöbén állva a házak szigetelése talán minden eddiginél sürgetőbb téma.

A fizikai egészségünkön túl a legújabb kutatások szerint a beltéri klíma a mentális jólétünkre is hatással van: a fűtés hiánya majdnem kétszer akkora hatással van a jólét megélésére és az élettel való elégedettségre, mint a partnertől való távollét; a zajszennyezés alvászavarokat okozhat; a fényhiány pedig a hangulatunkra is kihat, növelve a depresszió kockázatát - mivel az európaiak közül 29 millióan (köztük 772 827 magyar) tartják túl sötétnek az otthonukat, ezt a kérdést nem vehetjük félvállról. Sokat elárul, hogy az Európai Bizottság az emberi egészséget és jóllétet emelte ki az energiahatékonyság legfontosabb járulékos előnyei közül.

Az egészséges és fenntartható épületek továbbá nemcsak a lakók egészségének megőrzésében segítenek, hanem hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, a jobb energiahatékonysághoz, az energiatakarékossághoz és az éghajlatvédelemhez is. Az európai energiaigények közel 40 százalékáért az épületek felelősek. Az elmúlt 10 évben energiafogyasztásunk 14 százalékkal csökkent, ami nagyrészt az energiahatékonyság javulásának köszönhető.

Az Európában tapasztalható lakhatási egyenlőtlenségek rámutatnak arra, hogy sürgősen fenntartható, egészséges és megfizethető lakhatást kell biztosítani, ahol minden lakó boldogulni tud. Az Egészségügyi Világszervezet friss adatai azt mutatják, hogy a lakhatásba való beruházás lenne a legnagyobb hatással az emberek egészségére a következő két-négy éven belül - nagyobb hatással, mint a közvetlen egészségügyi beruházások.

A középületek korszerűsítése pedig kézzelfogható gazdasági előnyökkel is jár. A gazdasági modellezéshez nem áll rendelkezésre elegendő adat, de vannak olyan számok, amelyek óvatos becslésként megmutatják a négy kockázati tényező csökkentésével Európa-szerte elérhető potenciális előnyöket. A jelenleg modellezhető adatok alapján Európa gazdasága 2050-ig 130 milliárd eurót nyerhet csak az iskolák szellőzési hatékonyságának növelésével elérhető termelékenységjavulásnak köszönhetően.

 

• energiahatékonyság
• szigetelés
• penész