A katonai diktatúra által uralt Mianmar lett a fejlett világ műanyagszemetének új lerakata, miután Kína majd Vietnám, Thaiföld és Malájzia is szigorított a behozatali szabályain.

A világ egyik legelnyomóbb államában, Mianmarban európai és észak-amerikai műanyaghulladékot dobnak ki a legszegényebb közösségekben, hozzájárulva a környezet mérgezéséhez és veszélyeztetve az életeket és a megélhetést. Erre a megállapításra jutott a Lighthouse Reports, egy hollandiai székhelyű oknyomozó szerkesztőség által vezetett vizsgálat, amely vezető médiumokkal dolgozik együtt közérdekű együttműködésekben. A Lighthouse Reports e projekthez a Politico, a The Independent, a FrontStory.pl, a Frontier Myanmar, a Prachatai és a Canadian Press munkatársaival működött együtt.

A nemzetközi szabályok célja a műanyaghulladék-export korlátozása. A vizsgálat szerint azonban az átláthatatlan globális ellátási lánc és a rendszertelen szabályozási rendszer könnyen kijátszható a vállalatok számára, amelyek meg akarnak szabadulni az újrahasznosíthatatlan műanyagtól, és több ezer kilométerre lévő országokba akarják lerakni azt.

2018-ig a világ műanyaghulladékának nagy része Kínába került. Aztán Peking betiltotta a műanyaghulladék importját, és a hatalmas mennyiséget Délkelet-Ázsiába irányították át. A nyilvános tiltakozások után a régió néhány legnagyobb importőre most bezárja kapuit: Thaiföld, Malajzia és Vietnam is fokozatosan blokkolja a műanyaghulladék-behozatalt.

A thaiföldi tilalomnak azonban lesz egy nagy kiskapuja: nem korlátozza a Mianmarba (az egykori Burmába) irányuló nagy mennyiségű műanyaghulladék-áramlást, amelyet az országba küldenek. Mianmarban az embereknek kevés lehetőségük van a tiltakozásra. A 2021-es katonai puccsot követően minden nyilvános ellenvéleményt elfojtottak. A környezetvédőket hallgatásra kényszerítették. A korrupció pedig burjánzik – minden eddiginél könnyebb külföldi szemetet behozni az országba a Thaifölddel közös, könnyen átjárható határon keresztül.

Felügyelet szinte lehetetlen

Az újságírók Thaiföld, Mianmar és az exportáló országok nemzetközi és nemzeti kereskedelmi adatait elemezték, hogy dokumentálják a kereskedelem nagyságrendjét és a nyomon követés és mérés rendszerszintű következetlenségét. A jelentős adateltérések és a téves jelentésekre utaló jelek megmutatták, hogy a műanyaghulladék-kereskedelem mennyire átláthatatlan, ami szinte lehetetlenné teszi a felügyeletet.

Mianmarban a riporterek mintákat gyűjtöttek a Yangon egyik negyedében lerakott külföldi műanyagból, és beszélgettek a helyi lakosokkal az általa okozott károkról. A thaiföldi, mianmari és az exportáló országok újságírói több tucat emberrel készítettek interjút, akik részt vesznek a Mianmarba műanyagot szállító ellátási láncban, a logisztikai cégektől a határ menti csempészekig, az újrahasznosító üzemekig és a hulladékgyűjtőkig. A riporterek beszéltek az iparági szövetségekkel, és nyílt forrásból származó nyilvántartásokban kutakodva megszerezték az importőrök és exportőrök listáját.

A vámnyilvántartási adatbázisok segítségével azonosították az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi exportőreit, és elemezték, hogyan használják ki a tranzitországokat, hogy a fuvarlevelek és szállítási adatok alapján aluljelentik a Mianmarba küldött műanyagot.

“Senki sem mer beszélni”

Yangon, Mianmar legnagyobb városának egyik munkás városrésze tele van Kanadából, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból származó műanyag csomagolóanyagokkal. Shwepyithar, ami lefordítva “Arany és kellemes város”, ma minden más, mint az, ahol szinte minden háztömböt műanyaghulladék és egyéb szemétkupacok szennyeznek.

A lakosok elmondták a Frontier Myanmarnak, hogy a műanyag veszélyes – kigyullad, veszélyes füstöt bocsát ki, és eltömíti a csatornákat és a patakokat, ami a monszun áradásait tovább rontja. A 2021-es mianmari puccs óta azonban túlságosan félnek a katonai vezetésű kormánytól ahhoz, hogy panaszt tegyenek.

“Normális időkben, egy polgári kormány alatt az ilyen jellegű problémákat könnyű lenne megoldani. De most nehéz helyzetbe kerülünk, ha bármi miatt panaszkodunk” – mondta egy lakó. “Senki sem mer szólni, így ezt addig kell elszenvednem, amíg meg nem tudok mozdulni….. Az én koromban már nem bírom elviselni, hogy verjenek vagy kínozzanak. Már csak a reményeim vannak. Az elmém már nem olyan erős, mint fiatal koromban.”

Mianmar megtiltotta az ilyen típusú műanyaghulladék behozatalát. A hulladékkereskedők azonban egy kényelmes kiskaput találtak: a külföldi műanyagot Thaiföldre szállítják, majd a Mianmarral való porózus szárazföldi határon keresztül szállítják. A tisztviselők elmondták a Prachatai-nak, hogy ezt az útvonalat nem korlátozza Thaiföld közelgő műanyaghulladék-tilalma.

A Shwepyitharban talált külföldi márkák többsége azt mondta, hogy fogalmuk sincs, hogyan kerültek oda a termékeik. Nagy mennyiségű műanyag csomagolás azonban a német tulajdonú Lidl szupermarketlánc brit kirendeltségének raktárából származik, ami arra utal, hogy nem a vásárlók, hanem közvetlenül a vállalat ártalmatlanította. A Lidl azt mondta a The Independentnek, hogy “csalódottak”, és kivizsgálják a helyzetet.

A 2021-ben bevezetett új globális szabályok célja az volt, hogy megakadályozzák a műanyaghulladék exportját olyan országokba, ahol azt nem lehet újrahasznosítani. A gyakorlatban azonban vannak kerülőutak. Kanada azóta is exportál műanyaghulladékot Mianmarba, és néhány, csak Kanadában fellelhető márkát Shwepyitharban dobtak ki. A környezetvédelmi minisztérium azonban a Canadian Pressnek azt mondta, hogy soha nem adtak ki kiviteli engedélyt műanyaghulladék Mianmarba történő kivitelére.

Az EU jelenleg a hulladékokra vonatkozó jogszabályok szélesebb körű reformjának részeként a műanyaghulladék-kivitel betiltását fontolgatja. Az uniós törvényhozók a Politico című lapnak elmondták, hogy a teljes tilalom az egyetlen módja annak, hogy a műanyaghulladék ne kerüljön a világ legsebezhetőbb országaiba.

Egyes kampányolók ugyanezt szeretnék elérni az ENSZ globális műanyagipari szerződésében is, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások, és amelynek 2024 végére kell véglegesnek lennie. “Ezt nem lehet jobbá tenni, nincs felelős műanyaghulladék-export” – mondta Jan Dell amerikai műanyaghulladék-szakértő.

Forrás: investigativejournalismforeu.net

 

• műanyag hulladék Mianmar