A perzsák ősi légkondija
Iráni, egyiptomi utcákat járva feltűnhetnek a házak tetején kéményként ágaskodó, harangtoronyra emlékeztető építmények.
Ezek a sivatagi városok több ezer éve kifejlesztett, organikus klímaberendezései, amelyek célja, hogy befogják a szelet és lefelé irányítsák a lakótérbe vagy a föld alatti tárolóhelyiségekbe, ugyanakkor kivezessék a bent felgyülemlő meleg levegőt is.
Mindkét említett ország szeretné magáénak vallani a forróságban igencsak életmentő építészeti eszköz feltalálását, de úgy tűnik, ebből a versenyből az irániak kerülnek ki győztesen: egy i. e. 4000 körül épült zoroasztrista tűztemplom romjain több kéményszerű építményt is találtak, hamumaradványok nélkül. A Luxor melletti nyomok ezzel szemben csak az i.e. 1300 körüli évekre vezetnek vissza, az ott talált festmények egy előkelő rezidenciát ábrázolnak, melynek tetején két háromszög alakú építmény, vélhetően szélfogó látható.
Míg Egyiptomban a szélfogók többnyire háromszög alakban fekszenek a háztetőkön, és olyan rejtőzködők is lehetnek, mint azt a kairói citadella tetején látjuk, az iráni szélfogók többnyire téglalap alakúak, és mind a négy oldalukon nyitottak, de ez az uralkodó széliránytól is függ.
A világörökségi Jazd városában, mely egyébként a zoroasztrianizmus központja is, és számos történelmi látnivalóval repít vissza a civilizáció gyökereihez, a hat- és nyolcszögletű szélfogók is gyakoriak, miután ott több irányból is kellemes szél fúj.
Nem így az innen nem messze található Maybodban, ahol csak egy irányból üdvözlik a szelet, mert senki nem szeretné, ha a homokkal teli, észak felől fújó sivatagi légáramlatok is bejutnának a házába. A hagyományos perzsa otthonok klímáját egyébként nem bízták egyedül a szélfogókra. A központi, téglalap alakú udvar körül egy nyári és egy téli szárnyra oszlott az épület úgy, hogy a lakrész minden évszakban a leginkább optimális mennyiségű napfényt kapja. A szélfogót ilyenkor a ház nyári részén helyezték el.
Olyan is volt, hogy a toronyból a levegő egy földszinti fülke szellőzőnyílásán keresztül az alagsorba érkezett, ahol még egy medence is hozzájárult a kellemes klíma fenntartásához.
Ebbe a tárolóba a környező hegyekből földalatti csatornákon keresztül érkezett a víz.
A tanulmányok szerint a szélfogók akár tíz fokkal csökkenthetik a beltéri hőmérsékletet, de aki teheti, már ezen a tájon is inkább az árammal működő klímához fordul. Ennek ellenére láthatunk kortárs megoldásokat is szélfogókra, mint például azok, amelyek a Katari Egyetem épületét díszítik.
(Forrás: BBC, Wikipédia, képek: Unsplash, Getty Images)
