Mostanra köztudott, hogy a természet pusztítása és az állatokról emberre terjedő, zoonózisos megbetegedések megjelenése kéz a kézben jár. Ráadásul minél inkább pusztul egy állatfaj természetes élőhelye, annál nagyobb az esélye, hogy emberre veszélyes vírust terjeszthet.

Az ebola egy kongói erdőben bukkant fel először, majd hét másik afrikai országra is kiterjedt – több ezer mérfölddel távolabb. Máskor egy esőerdőből indulnak ki, majd évekre eltűnnek a vírusok, de egy városban is felütheti a fejét, ami azonnali reakciót követel meg a kormányoktól.

„Ha azonban a megfelelő adatok a rendelkezésünkre állnak, a hírhedt zoonózisos megbetegedések eléggé megjósolhatóak” – nyilatkozta David Redding, a londoni ZSL zoológia intézet kutatója a Guardiannek.

Redding és egy megbetegedés-ökológus szakértőkből álló csapat egy olyan számítógépes modellt dolgozott ki, amelybe a környezeti és társadalmi változásokat – az erdőirtásokat, a városok terjedését, a vírust hordozó állat mozgását, a klíma-, és a hőmérsékletváltozást, esőzéseket és a közlekedést – is belefoglalták, hogy megjósolják egy következő világjárvány kitörését. A modelljük a legutóbbi három ilyen világjárvány kitörését pontosan meghatározta a bevitt adatok alapján.

A térképük alapján már most úgy látják, hogy több helyen újból megjelenik az ebola. „Az időjárás és az élőhelyek körülményei alkalmasak arra, hogy megjósoljuk, egy-egy gazdaállat, ami például magában hordozza az ebolát, potenciálisan hol érintkezhet emberekkel” – magyarázta Kate Jones, aki szerint több mint 200 betegség terjedése prognosztizálható modelljükkel.

„Egy olyan fázisban vagyunk most a vírusokkal kapcsolatban, mint az időjárás-előrejelzés 50 évvel ezelőtt. Van néhány adatunk, de többre van szükség, és különböző modellekre is. Csak 4500 különböző koronavírus van. Ezeket mind dokumentálni kell, erre pedig képesek vagyunk” – tette hozzá a szakértő.

• vírus
• járvány
• terjedés