A városi forróság háromszorosára nőtt a világon az 1980-as évek óta
Kánikulában a legtöbb ember már nehezen tud mozogni, hatékonyan dolgozni, sportolni.
Egyre forróbb és párásabb nyarak, amelyek különösen a városokban elviselhetetlenek: a népesség közel negyedét sújtják a kánikulai napok. A növekvő városi populáció és a globális felmelegedés együttesen gyilkos kombinációnak tűnik. A legtöbben a saját bőrükön érzik, hogy azon napok száma, amelyeken egy városlakó extrém forróságnak és páratartalomnak van kitéve, az 1980-as évek óta megháromszorozódott.
Azon napok száma, amelyeken a városban élők extrém forróságnak és páratartalomnak vannak kitéve, globálisan az 1983-as 40 milliárdhoz képest 2016-ra 119 milliárdra emelkedett.
2016-ban 1,7 milliárd Földlakó szenvedett az ilyen elviselhetetlen napoktól. A jelenségnek rendkívül széleskörű hatása van a mindennapokra, a munkavégzés hatékonyságára, a gazdasági teljesítményre és természetesen az egészségügyi állapotra is.
Az elmúlt 40 évben milliók költöztek vidékről a városba, a kutatók szerint ma már a népesség több, mint fele városlakó. A metropoliszok hőmérséklete általában magasabb, mint a vidéki területeké, a kevesebb vegetáció és a rengeteg aszfalt, betonfelület miatt Ezek az anyagok ugyanis csapdába ejtik és megtartják a hőt.
Egy nemrég megjelent tanulmány (Proceedings of the National Academy of Science) szerint a szélsőséges időjárás hatása inkább a városok szegényebb negyedeiben érződik. A vizsgálatok során a települések műholdfelvételeit és földi műszeradatait is felhasználva 1983 és 2016 között 13115 városok adatait elemezték.
Az extrém hőt 30 °C-ban határozták meg az ún. nedves gömb hőmérsékleti skálán, amely figyelembe veszi a magas páratartalom emberi szervezetre gyakorolt hatását is. Ez kb. 41°C-nak felel meg, amikor a legtöbb ember már nehezen tud mozogni, hatékonyan dolgozni, sportolni.
A kutatók az időjárási adatokat összevetették a vizsgált időszak populációs adataival.
A városok egy részében a fő ok a lakosság számának növekedése volt, más részükben viszont a hőmérséklet emelkedése felelt az egyre több extrém napért. A vizsgált városok 17%-ában gyakorlatilag egy egész hónapnyival nőtt az extrém napok száma a vizsgált évtizedek alatt.
Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a városok egyre kevésbé élhetőek, ezért mindenképpen átfogó intézkedésekre lesz szükség a közeljövőben, többek közt a zöldfelületek növelésével.
