Ahol kiválóan működik a bérlakás-program
„Az osztrákok természetesnek veszik, hogy adót kell fizetni a megfizethető lakhatásért.”
A világ legélhetőbb városában jártunk, ahol a budapesti mediánbér töredékéért lehet válogatni az albérletek között. Ehhez egy merőben más szemlélet és rendszer társul, a lakók pedig azt sem bánják, hogy a fizetésük 1 százalékát erre kell fordítaniuk.
„Földeket kell felvásárolni, amihez közpénzre van szükség, ehhez pedig adót kell fizetni. És persze politikai akarat, az emberek akarata is kell” – mondta a Forbes.hu-nak a bécsi önkormányzati lakásfenntartó, a Wiener Wohnen nemzetközi kapcsolattartója, Christian Schantl. Megkérdeztük tőle, mit tenne, ha ő lenne a budapesti lakásügynökség vezetője. Annak is utánajártunk, hogyan lehetséges az, hogy Bécsben akár havi 120 ezer forintért is bérelhető lakás.
Bejött a különutas politika: mindenki eladott, ők vettek
Az önkormányzati lakás Bécsben sosem számított szitokszónak, sőt. A Monarchia utolsó időszakában Bécsben széleskörű volt a szegénység, a spanyolnátha és a TBC tizedelte a lakosságot. Az iparban dolgozó tömegek és a városba érkező menekültek számára szükség volt sok, megfizethető árú lakásra. Ezt a problémát a szociáldemokrata városvezetés sikeresen megoldotta, a városszéli gettókból pedig egyre többen fértek hozzá a komfortos lakhatáshoz.
Bécset 1945 óta folyamatosan ugyanaz a párt (a szociáldemokraták) vezeti, ennek pedig lakhatás szempontjából az 1980-as és az 1990-es években nőtt meg a jelentősége. Ebben az időszakban Prágától Budapestig több nagyváros vezetése is a gyors pénzszerzési lehetőséget látta abban, hogy privatizálta a sok önkormányzati lakást.
„Mi nem akartuk elveszteni az önkormányzati lakásállományt. A bécsi lakások fele az irányításunk alatt maradt. A Wiener Wohnen ezzel párhuzamosan földterületeket is vásárolt, és felügyelte, hogy azokra jó minőségű lakásokat építsenek” – magyarázza Schantl.
Ekkor kezdték el kiépíteni az együttműködést különféle piaci ingatlanfejlesztő cégekkel is. Schantl külön kihangsúlyozta, hogy ezeket a vállalatokat nem kijelölik, hanem egy tendert követően választják ki a legjobb ajánlatot. Jelenleg 60 különböző cég üzemelteti ezeket a lakásokat a Wiener Wohnen által lefektetett szabályok és az osztrák törvények szerint.
Olvasztótégely
A bécsi önkormányzat közvetlenül 220 ezer lakás tulajdonosa és – a kiválasztott ingatlanfejlesztőkön keresztül – további 200 ezer lakás felett rendelkezik. Ezzel a főváros lakáspiacának közel felét fedi le. Kassától Párizsig több európai nagyvárosban okoznak problémát az elgettósodott lakótelepek, de Bécsben ilyenre nem lehet példát találni. „Egymás mellett élnek a különböző társadalmi háttérrel rendelkező emberek, ennek fenntartása az önkormányzat célja. Olyan programokat szervezünk, amiken keresztül összehozzuk a lakókat: másképp viszonyulunk egy olyan szomszédhoz, akit jól ismerünk” – mondta Schantl. A Wiener Wohnen 150 szociális munkást foglalkoztat a „békefenntartásra”, és úgy látják, ennyi elég.
„A város minden környékén lehet találni megfizethető árú albérleteket, még a belvárosban is. A bécsiek 80 százaléka hozzáfér a megfizethető lakhatáshoz, a legszegényebbek mellett tehát a középosztálynak is elérhető ez a lakhatási forma” – mondta Schantl.
A kivételt talán az ügyvezetők és a sikeres üzletemberek jelentik, ugyanis az önkormányzat még bécsi viszonylatban is magasan húzta meg a határt. A legmagasabb éves nettó bevétel, amivel lakást lehet igényelni
egy fő esetén 53 340 euró (19,9 millió forint),
két fő esetén 79 490 euró (29,6 millió forint),
három fő esetén 89 950 euró (33,6 millió forint)
négy fő esetén pedig 100 410 euró (37,5 millió forint).
Nem kell trükközni a fizetéssel
Az igénylők nettó fizetését csak a szerződéskötés időpontjában vizsgálják meg, a bérlőknek tehát akkor sem kell kiköltözniük, ha időközben megemelkedik a fizetésük. Ezek alapján nem meglepő, hogy a kétmilliós Bécsben a lakosság fele önkormányzati bérlakásban él. Ezt annyira természetesnek veszik, hogy sok helyen plakettekkel, feliratokkal is jelzik, hogy az épület mikor készült el, és büszkén hirdetik, hogy önkormányzati bérházról van szó.
A bérhatáron kívül az egyetlen feltétel, hogy az igénylőknek legalább két éve bejelentett bécsi lakcímmel kell rendelkezniük. Aki régebb óta él Bécsben, előrébb kerülhet a várólistán, de más uniós tagállamok állampolgárai hasonló elbírálás alá esnek, mint az osztrák állampolgárok. „Jelenleg tizenötezren vannak a várólistán, évente nyolc-kilencezer lakást tudunk kiutalni. A várakozási idő akár három-négy év is lehet speciális igények, például belvárosi kerület, magas emelet, erkély esetén” – mondta Schantl. Az átlagos várakozási idő másfél év.
„Évente nyolc-kilencezer önkormányzati lakást tudunk kiutalni” – mondta Christian Schantl, a Wiener Wohnen nemzetközi kapcsolattartója. Fotó: Sebestyén László
A bécsi önkormányzat évente átlagosan ötezer új önkormányzati lakást ad át. A legtöbb épület azonban az 1920-as, vagy az 1930-as években épült, és át kell esnie a szigetelési- és felújítási programon. Az elektromos hálózatot három-ötévente felújítják. A lift nélküli házakba felvonókat telepítenek, akár a homlokzatra is, ha belül nem lehet kialakítani. Egyedül a műemlékvédelem alatt álló épületeket nem szigetelik.
Ársapka
Az albérleti díjakat az Österreichisches Mietrechtsgesetz, vagyis az osztrák albérleti törvény szabályozza. Eszerint jelenleg a legmagasabb bérleti díj nettó 6,5 euró (2425 forint) lehet négyzetméterenként egy A-kategóriás lakás esetén. Ez legalább 30 négyzetméteres lakást jelent, tehát például egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja legfeljebb 121 ezer forint lehet.
„A limit a fogyasztói árindexszel párhuzamosan emelkedik. Mindenkire érvényes kellene, hogy legyen, bár néhányan elég kreatívak tudnak lenni, ami a törvények megkerülését illeti” – mondta Schantl. A hasonló albérletárak még a budapesti külkerületek átlagárait is messze alulmúlják, de a bécsi önkormányzat arra is felkészült, ha a bérlő ezt sem tudja kifizetni. Évente 85 millió eurót (31,7 milliárd forintot) fordítanak a rászorulók lakhatási támogatására.
Ahogy azt Schantl elmondta: ahhoz, hogy minderre jusson pénz, adót kell fizetni. Ennek pedig az országban hagyománya van. „Ausztriában több mint száz éve fizetnek az emberek megfizethető lakhatás adót: minden osztrák állampolgár éves bruttó bevételének 1 százalékát erre fordítja. Bécs ebből évente 250 millió euróval (93,3 milliárd forinttal) részesül. Az osztrák lakosság természetesnek veszi ezt, hiszen 80 százalékuk részesül ennek előnyeiből: vagy lakást kap, vagy támogatást saját otthona felépítéséhez.”
Az Economist Intelligence Unit tavaly a világ legélhetőbb városának választotta Bécset, nem először. A Lebenkunst, vagyis a jólét művészete nagy szerepet játszott ebben, mint ahogy az észszerű lakhatáspolitika, a széles körben elérhető, megfizethető lakhatás is.
