Szakértők szerint hatalmas áradás várható, így önkéntesek és ideiglenes befogadók jelentkezését is örömmel fogadják az állatmentő szervezetek és menhelyek.

Látva, hogy az árvíz milyen pusztítást végzett Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban, Magyarország is nagy erőkkel készül az elkerülhetetlenre. Budapesten lezárták a Margit-szigetet és a rakpartokat, ahol szükséges, megkezdődtek a kitelepítések, már most pakolják a homokzsákokat.

 Miközben a többség a lakosság életének, ingatlanjainak és ingóságainak megóvását tartja elsősorban szem előtt, sok állatvédő szervezet és aktivista is összefogott. „Ilyenkor (sem) megy egyedül. És mi mindig is az összefogásban hittünk. Az állatvédő szervezetek már összekapaszkodtak, létrejött egy Facebook-csoport, ahol gyűjtjük az információkat; ahol jelentkezni lehet segítőnek, ideiglenes befogadónak (ez most a legnagyobb kincs, a biztonságos hely); ahol segítséget lehet kérni” – jelezte egy Facebook-posztban a Noé Állatotthon Alapítvány. Ez a bizonyos csoport az Árvízi Állatmentés 2024 néven található meg a közösségi platformon.

A Noé Állatotthon is megkezdte már a felkészülést a vészhelyzetre. Egy átszervezés keretében kiürítették a külső kutyás karanténrészlegüket. A halasztható mentések esetében haladékot kértek, hogy megfelelő befogadó kapacitással rendelkezzenek az igazán vészterhes időkben. „Már meg is érkeztek az első mentettek, ők a Duna budai oldalán ártérben élnek. Holnap újabb kutyusokért megyünk” – számolt be a szervezet.

„A legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelik el hétfőtől Budapesten, és az ország területén! Veszélyben van az ártér területein a civil lakosság és a vadon élő állatok, de vannak veszélyben menhelyek is. Sajnos kritikus a helyzet” – figyelmeztetett a Szurkolók az Állatokért Alapítvány, leszögezve, hogy ők is riaszthatók.

Menhelyi és haszonállatok is veszélyben lehetnek
Ahogy arra Kapin Richárd állatvédő alapítványa is felhívta a figyelmet, egyes állatmenhelyek is bajba kerülhetnek az árvíz miatt. Ez a helyzet az esztergomi Bogáncs Menhellyel is.

Miután a létesítmény a Dunától nem messze található, egyértelmű volt, hogy az ott élő állatokat még a nagy árhullám előtt el kell szállítani biztonságos helyre. Éppen ezért ideiglenes befogadókat kerestek addig, amíg a víz el nem vonul.

Hétfő esti helyzetjelentésük szerint pedig felhívásukra reagálva a vártnál sokkal többen ajánlottak fel valamilyen formában segítséget. „Jelenleg nincsen szükségünk további helyszíni segítőre, egyeztettünk annyi emberrel, amennyire szükség van. Nincsen szükség további ideiglenes örökbefogadóra sem, rengetegen jelentkeztetek! Köszönjük az eddigi üzeneteket” – írták.

Az árvízi állatmentés természetesen nem kizárólag a házi kedvencekről szól. A haszonállatokként tartott élőlények biztonságos elhelyezéséről is gondoskodni kell. Ezzel kapcsolatban is érkeznek felajánlások az Árvízi Állatmentés 2024 Facebook-csoportba, és azon kívül is.

A dunakeszi Barka Állatsimogató is jelezte például, hogy segítenek, akinek szüksége van rá. „Ha haszonállatokat tartasz (kecske, birka, ló stb.), és a közelgő árvíz miatt biztonságos helyet keresel nekik, ne aggódj! Mi szívesen befogadjuk őket, amíg a víz el nem vonul” – tették közzé közösségi profiljukon.

Állatvédelmi összefogás tehát van az árvíz kapcsán, ez azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy elégedetten hátra lehetne dőlni. A következő napokban az állatmentő szervezetek és az állatmenhelyek garantáltan nagyon örülnek majd minden felajánlásnak, legyen az önkéntes munka vagy ideiglenes befogadás.

Most mindenkire szükség lehet majd. Rengeteg befogadóra. Jó lenne, ha sikerülne minden olyan állatot elhelyezni előre, aki veszélyben lehet. Ezek még a csendesebb napok lesznek. De pár nap, és ennek vége… – kongatta meg a vészharangot az Állatmentő Szolgálat Alapítvány.

Az árvízi állatmentés a vadvilágot is érinti

Az árvíz természetesen felforgatja azon vadállatok életét is, akik az ártér vadvilági részén élnek. Nem véletlen ennek nyomán, hogy szerdától teljes erdőlátogatási tilalmat rendeltek el a Gemencben is.

Az ország déli részében található, leggyakrabban a szarvasbőgés kapcsán emlegetett erdős területen már a 2013-as árvíz idején is komoly gondokat okoztak a bámészkodók. A mesterségesen kialakított vadmentő dombokra menekülhettek a szarvasok és a vaddisznók az áradat elől. A katasztrófaturistaként nézelődő, fényképező emberektől azonban sokuk megijedt, és nem mert felkapaszkodni ezekre a magaslati pontokra.

Árvíz idején egyébként az erdőgazdaság szakemberei a vadmentő dombokon, körtöltéseken és az áradástól nem veszélyeztetett erdőrészletekben lévő vadetetőket folyamatosan töltik takarmánnyal. Ennek köszönhetően a víz elől menekülő nagyobb vadak nem maradnak a túléléshez elengedhetetlen táplálék nélkül.

 

• árvíz
• Duna
• vízszint
• állatmentés