Autobahn, mint erőmű
Az autópályák akár 80 százalékát be lehet vonni ebbe az elképzelésbe.
Magyarország éves villamos energia fogyasztása jelenleg 44-46 TWh. Az energetikai tárca víziója szerint az áramfogyasztásunk az iparosítás, illetve „a gazdaság és a társadalmi elektrifikációs folyamatai miatt” várhatóan 68 TWh-ra fog nőni 2030-ra. Mennyire tűnik hihetetlennek, hogy ugyanekkor a német autópályák nyomvonalára telepített napelemes rendszerekből és az ennek kezelésére képes hatalmas, egyenáramú hálózati rendszerből 200 TWh plusz energiát is nyerhetnek a németek?
Energiebänder – vagyis: energiasávok. Ez a megnevezés bukkan föl a projektet kidolgozó Altes Neuland Frankfurt Alapítvány víziójának leírásakor, mely szerint e napelem modulokból álló „energiasávok” a városok, ipari területek és repülőterek közötti közlekedési tengelyek mentén alakíthatók ki a leginkább hatékonyan.
Felmérték és kiszámolták, például azt, hogy ha az autópályák 80 százalékát, de e mellett a szövetségi államok tulajdonában lévő utak 65 százalékát be lehet vonni ebbe az elképzelésbe, akkor így Németországban összesen 45 ezer kilométernyi, jelenleg gyakorlatilag semmi másra, mint az utak mellett „rézsűnek” használt földsáv terület hasznosítására nyílik lehetőség. Azt is kiszámolták, hogy ha e területre 25 százalékos hatásfokkal rendelkező bifaciális napelemes táblarendszereket szerelnének, akkor simán kijönne az éves áramtermelésre a korábban említett 200 TWh.