Az éghajlatváltozással a vízkockázat is nő hazánkban...
– leleményes települések azonban felvették a kesztyűt.
A Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami miatt fokozódó szélsőségekkel (hőhullámokkal, heves esőzésekkel, villámárvizekkel) kell szembenéznünk. Magyarország vízgazdálkodásának arra kell felkészülnie, hogy az eddig megszokott esőzés helyett villámárvizek, gyors tavaszi hóolvadás, belvízkockázat lesz a jellemző. Jó hír, hogy vannak természetes alapú, költséghatékony megoldások, amiket kis falvaktól vehetnénk át jó gyakorlatként.
„Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti. Olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek” – írja a Másfél fok.
Az elmúlt 120 év adatai kettős képet mutatnak: míg az évi középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokot emelkedett, az éves csapadék mennyisége nem csökkent jelentősen, de az arányai igencsak megváltoztak. Az éghajlati modell-számítások szerint a nyár egyre szárazabb lesz, a tél pedig egyre nedvesebbé válik.
„Ez a mezőgazdasági termelés szempontjából különösen kritikus lehet, hiszen éppen a vegetációs időszak alatt lenne szüksége több nedvességre a növényeknek” – írja a Másfél fok elemzése. Ez a hatás az ország számos pontján már most érezhető.
A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét.
Vízelvezetés helyett vízvisszatartás
Az ország jelentős része csapadékhiányos, a folyók időszakos víztöbbletét ártéri gazdálkodással próbálták kihasználni az ott élők.
Mára ez átalakult a belvizek gyors elvezetésére, ami azt eredményezi, hogy az ország nagy mennyiségű vizet veszít el.
Ugyanakkor a domb- és hegyvidéki falvak gyakran küszködnek villámárvizekkel is. A Másfél fok példája a Pest megyei Püspökszilágy települése, ahol 2-3 évente jelentkező rekord szintű villámárvizek mellet a település alacsonyabban fekvő részei nyáron gyakran küzdenek vízhiánnyal, ami a mezőgazdaságot, az ökoszisztémát és a talajvízkészletet is hátrányosan érinti. A település egy integrált természetes vízmegtartó rendszerrel vette fel a kesztyűt.
A vízmosásokban és a Szilágyi-patakban fából épített hordalékfogó műtárgyakat (fenékküszöböt) építettek ki, hogy az így megtartott vízmennyiség a magasabban fekvő termőföldek és erdők vízellátását javíthassa.Az alsó vízgyűjtőn pedig árvíz befogadására alkalmas vízes élőhelyet és tórendszert alakítottak ki.
Mit tehetnek a folyó menti települések?
Erre az esetre a Másfél fok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarjánt hozza, ami egyszerre van kitéve erőteljes áradásoknak és tartós, egyre gyakoribb aszályoknak. Ezen káros hatások enyhítésére egymással összekapcsolt nyílt vízfelületeket hoztak létre természetes vízellátást biztosítva ezzel a mezőgazdaságnak, és élőhelyet a víz körüli élőlényeknek. „Ez a vizes élőhely alkalmas arra is, hogy elraktározza a szántóföldeken felgyülemlett belvizet, továbbá a kellemes környezet és látogatóösvény az ökoturizmusnak is kedvez”, írják a megoldásról.
Extrém vízhiány
A Duna-Tisza köze az ország legszárazabb területe, sőt mára félsivataggá nyilvánították.
A homokhátsági Ruzsán olyan megoldásokat dolgoztak ki, melyek segítik a csapadékvíz helyben tartását. A külterületi csatornahálózat meghosszabbításával képesek megtartani a belvizet, ami feltölti a talajvíz-tartalékokat. Időszakos elöntésekkel zöldítik a földparcellákat, emellett az öntözésre felhasználható szürke vizet is megtartják egy használaton kívüli mélyedésben a lakott terület közelében.
Szintet léptünk a légkör szén-dioxid-koncentrációjában, és ez nagyon nem jó hír
A természetes vízmegtartó intézkedések ráadásul költséghatékonyak és számos járulékos hasznuk van. „Számos természetes és technológiai alapú vízmegtartó jógyakorlat létezik, ezért a szakmai kritériumok mellett nagyon fontos a társadalmi igény felmérése is, hogy olyan megoldás szülessen, ami a helyi közösségek javát szolgálja, mert akkor annak hosszútávú fenntartásában érdekelt lesz a lakosság” – írja a Másfél fok.
