A kék mézbogyó itthon is jól termeszthető lenne, de egyelőre alig ismerik. Minden fejlődési állapotában megbízhatóan télálló, minden része használható gyógynövényként is, a termése pedig sokféleképp feldolgozható. Külön érdekessége, hogy a beporzó fajtáktól függően egy tövön akár háromféle ízű gyümölcs is teremhet.
Néhány éve a fejébe vette Vincze Ambrus, hogy minél szélesebb körben megismerteti és megkedvelteti hazánkban a kék mézbogyót, ezt a nálunk alig ismert gyümölcstermő és egyben gyógyhatású bokrot. Ez a növény valóban többre hivatott, mint amennyi figyelmet hazánkban kap. Íze, beltartalmi értékei mellett előnye, hogy kiskertekben és ültetvényekben egyaránt könnyen tartható, és még a nálunk első gyümölcsként számon tartott szamócánál is előbb érik.

A történet 2015 végén kezdődött, amikor Vincze Ambrus kertészmérnök, növényorvos új kihívást keresett magának. Olyan növényt akart termeszteni, amivel senki sem foglalkozik Magyarországon.

Internetes kereséssel találta meg a bogyósok közt a mézbogyót. Két nap gondolkodás után megrendelt egy tesztállományt, elültette a kertjében, két éve pedig újabb lendületet kapott a termesztés, mert az akkor megismert felesége szintén látott fantáziát a növényben.

Tervben a bővítés

Dabasi 5,5 hektáros gazdaságukból 1300 négyzetméter a bemutató rész, a többi szántóterület. Vincze Ambrus friss gyümölcsöt is értékesít, a feldolgozott mézbogyót pedig lekvár, ivólé és liofilizált gyümölcs formájában találják meg a vevők. Bevétele azonban döntően konténeres növények értékesítéséből származik, hiszen az ültetvény fiatal, még nem érte el a csúcstermést, de bármennyit is termelne, azt el tudná adni. Csak közvetlenül, webshopon keresztül értékesít.

Jelenleg összesen 15 fajtát tart, és további 6-10 fajta behozatalát tervezik. A fajták többsége védett, így szaporításuk szigorúan tilos.
A vásárlók a kanadai Aurora és Ho­neybee, az orosz nemesítések közül pedig a Jugana és a Vostorg fajtát kifejezetten szeretik. Mivel a különböző fajták segítik egymás megporzását, vegyesen ültetve, de éréscsoportonként egymás mellett találhatók az ültetvényben.

Három fő éréscsoport van. A koraiak május végétől június közepéig szedhetők, ebbe az orosz és a lengyel fajták tartoznak. Az amerikai és a kanadai fajták egy része középérésű, a többi késői, ezeket június második felétől július második feléig lehet szüretelni.

A világon több nagy nemesítőház is foglalkozik a mézbogyóval. Jelentős az amerikai fajtakör, de Kanadában is nemesítik, valamint orosz, lengyel és japán fajták is vannak. A japánok az egyik legnagyobb fogyasztói e gyümölcsnek, de általában a nemesítés helyein találjuk a legtöbb ültetvényt is. A fajták közötti fő különbségek az érési időben, méretben, ízben, pulton tarthatóságban vannak, és érdekes, hogy az íz a megporzó fajtától is függ, így egy tövön többféle ízű gyümölcs is teremhet.

Az érés elején zöldesebb, később egyre karakteresebb, határozottabb a gyümölcsök íze. A cukor a savval jól harmonizál, ezért is jó gyümölcsbor-alapanyag a kék mézbogyó, aminek 14-25 Brix-fok a cukortartalma, és emellett jól kocsonyásodik, ami a lekvárkészítésben előnyös, emelte ki Vincze Ambrus.

Felvásárolnák

Hazánkban annyira ismeretlen e gyümölcs, hogy Vincze Ambrus tapasztalatai szerint húsz emberből csak egy hallott róla. A koronavírus megjelenése óta azonban többen kertészkednek, és a különleges gyümölcsöket is egyre jobban keresik. Ez látszik a mézbogyótövek forgalmazási adatain, az utóbbi két évben jelentősen megugrott az értékesítés.

A közeljövő fejlesztési tervei között szerepel egy négyhektáros bemutató ültetvény létrehozása, amelyben a létező összes fajta helyet kapna.
Termelő partnereket is keresnek, akiktől visszavásárolnák és feldolgoznák a gyümölcsöt. A kiskerttulajdonosok mellett az önfenntartó kertészek érdeklődnek napjainkban a mézbogyó iránt, de kosárközösségek is ültetnek belőle választékbővítésnek, a borvidékekről gyümölcsbor-készítés céljára is érkeznek megkeresések, és van, aki ribiszkeültetvényét váltaná le erre.

Szerencsére a 2021-es ültetvénytelepítési pályázatban már mézbogyóra is lehetett támogatási igényt beadni, így többen 1-20 hektáros beruházásokban gondolkoznak. Mindenkinek a pénztárcájától és bátorságától függ az ideális ültetvényméret: ezer négyzetmétertől már jövedelmezővé lehet tenni a termesztését, mondta a szakember.

Szinte bárhová telepíthető

A kék mézbogyó hektáronkénti tőszáma függ a bokormérettől. A kifejlett bokrok körülbelül 1,2-1,8 méter átmérőjűek és 1,6-2 méter magasak. Attól is módosulhat a térállás, hogy kézi vagy gépi betakarításra tervezik az ültetvényt. 2400-3600 egyed a hektáronkénti ideális tőszám, ami legföljebb 4000 tőig sűríthető be, de akkor már apróbbak lesznek a gyümölcsök a rosszabb benapozottság miatt.

Egy méternél sűrűbbre ne ültessük a növényeket, és aki friss fogyasztásra és kézi betakarításra tervez, tehát nagy bogyók kinevelése a célja, jóval ritkább állományt telepítsen, ajánlotta Vincze Ambrus.
A beruházási igényt csökkenti, hogy támrendszer nem szükséges mellé, de öntözőrendszer és soraljtakarás (agro­szövet, fólia, mulcs vagy komposzt) igen.

A kék mézbogyó majdnem mindenhol jól megél, kivéve a nagyon kötött, agyagos, és a szélsőségesen száraz, laza és homokos talajokat. Széles pH-tartományt (pH 5-8 között) elvisel, de az enyhén savanyú talajban érzi magát a legjobban. Hideg és nyirkos területre, vagy ahol időszakosan magas talajvízszint jellemző, nem ajánlott telepíteni, noha a nedves – igaz, tökéletesen napsütötte – termőhelyeket kedveli leginkább. A legtöbb termés érdekében érje minél több fény a növényt, ám óvjuk meg a széltől, mondta Vincze Ambrus.

Az ültetés utáni 5-7 évben a kék mézbogyót nem szükséges metszeni, azonban 8-10 éves korától rendszeres metszést igényel.
Ritkítani kell a koronát, rövidíteni, lefelezni a vázágakat. A 20-25 éves növények esetén a fiatalító metszés a leghatékonyabb, 30-40 centiméter magasságban a talajtól. Azután a cserje a harmadik tavasszal nyeri el ideális formáját, amikor 10-15 ága ismét megerősödött.

Ha az időjárás kedvezőtlen, néhány fajta mutathatja a lisztharmat és napégés tüneteit. A kártevők közül molyra, levéltetűre vagy takácsatkára lehet számítani száraz kontinentális nyarak alkalmával. Esetenként pajzstetvek is megjelenhetnek, de szerencsére ritkán esik kórokozók és kártevők áldozatául.

Jól viseli a fagyokat

A mézbogyó kiváló fagytűrését őshazájából hozza. A Lonicera caerulea Eurázsia északi részein és Kanadában honos. Annak ellenére, hogy az első kertészeti fajtái már az 1920-as években megjelentek Kanadában, a komolyabb nemesítés csak az 1970-es években indult meg.

Az 1950-es években Oroszországban a válogatás célja az volt, hogy a mézbogyó levét természetes színezékként lehessen használni. Ma már nemcsak az édeskés íz a nemesítési szempont, hanem az eltarthatósági idő, a magas termésátlag és a gépesített szüretre való alkalmasság is.
Ezt segíti elő az újabb orosz és kanadai mézbogyófajták vastagabb héja, valamint, hogy a bogyók egyszerre érnek és szárazon választhatók le. A gyümölcse hagyományos módszerekkel hűvös helyen akár két hétig is tárolható.

Minden része hasznos

Nézőpont kérdése, hogy gyümölcs vagy gyógynövény, hiszen minden része felhasználható. A japán és az orosz gyógyászatban rákmegelőzésre, szív- és ízületi betegségre a teljes növényt felhasználják, a virágokból szemcsepp készül, a levelekből sebösszehúzó krém, mondta Vincze Ambrus.

A kék mézbogyó számos értékes összetevőt tartalmaz, többek között karotint, B1-, B2-, B9-, B6- vitamint, rutint, pektineket és színanyagokat. Emellett sok ásványi anyag (magnézium, nátrium, kálium, kalcium és foszfor) és egyéb mikroelem (mangán, réz, bárium, bór, szilícium, jód) is van benne, melyek kedvezően hatnak az emberi szervezetre. A C-vitamin-tartalma (40-60 mg/100 g) a citroméhoz hasonló. A kék mézbogyóban másfélszer annyi polifenol és kétszer annyi antioxidáns van, mint az áfonyafélékben. A 15-20% cukortartalma főleg glükózból áll, azon kívül 11% szacharóz, valamennyi fruktóz, galaktóz és ramnóz található benne. A friss bogyókban lévő szorbit és inozit a rák megelőzésében, a szívproblémák és a diabétesz legyőzésében jut fontos szerephez.

Fagytűrése kiemelkedő, vesszői akár a mínusz 45 °C-os, zöld hajtásai a mínusz 18 °C-os fagyokat is túlélik nagyobb károsodás nélkül. Virágai az előző évi hajtásokon nyílnak kora tavasszal, az évjáratok zömében a kajszi előtt. Az időjárástól függően a virágzás 20-30 napig tart. A kinyílt virágok nem fagyérzékenyek, elviselik a mínusz 7 °C-ot. E növények akár ötven évig is élnek, ültetvényben húsz-harminc évig termesztésben tarthatók. Érdemes két-három fajtát ültetni a jobb termékenyüléshez.

A kék mézbogyó gyümölcse az áfonyára hasonlít, a hosszúkás bogyók átmérője 1, hosszuk 2-5 centiméter, tömegük elérheti a 3 grammot. A termésben akár 20 mag is lehet, de puhák és észrevétlenek evés közben.
Rendszeresen terem, és termőképessége 15 éves koráig növekszik. Az egyéves tövek 2-3 évvel az ültetés után kezdenek el piaci méretben teremni. Általánosságban a cserje 3-8 kilogramm termést ad évente.
Gépi betakarításhoz a sövényszerű elrendezés az indokolt, ribizlikom­bájnnal betakarítható. Kézi szedésnél lehet rázni ponyvára, vagy egyenként szedni, ami nem egyszerű, de ezzel prémium minőséget lehet elérni. Az egyszerre érő fajták, például a kanadaiak egy menetben betakaríthatók, és ez azoknál is szóba jöhet, amelyek nem egyszerre érnek, de nem is hullanak le. A nem egyszerre érő és potyogó gyümölcsű fajtákat több menetben kell szedni, sorolta a lehetőségeket a mézbogyó hazai nagykövete.

 

• kék mézbogyó
• kert
• gyümölcs