A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

A mostani kísérlet egy hosszú távú kutatás részeként valósult meg, és az egyetem Vadvilág megőrzési Intézetének professzora, Matt Johnson felügyeli. A jelenlegi csoport nagyjából 300 költőládát helyezett el a Napa völgy szőlészetei környékén baglyok számára.
A kutatók 75 szőlészetben végeztek felmérést a Napa völgyben, melyek négyötöde használ már költőládákat, és érezhető különbségekről számoltak be. A gyöngybaglyoknak négy hónapig tart a fészekrakási időszak. Egy bagolycsalád akár 1000 rágcsálót is elpusztíthat ezalatt, évente pedig 3400 kártevőtől szabadítják meg a környezetüket.

Egyelőre a diákok eredményei alapján a baglyok csökkentik a hörcsögök számát, az egerekét azonban nem. Azt is vizsgálják, hogy a pockok számára milyen hatással vannak a ragadozók, ezek az eredmények azonban egyelőre nem meggyőzőek.

A tanulmány legfontosabb része azonban az, hogy a baglyok jelenléte csökkentette a rágcsálóirtó mérgek használatát a Napa völgyben.
2021 január óta a Kalifornia peszticid-szabályozásáért felelős minisztériuma szigorította az ezekre a szerekre vonatkozó előírásokat, mivel a mérgezett rágcsálókat elfogyasztó madarak és egyéb állatok is áldozatul eshetnek.

A kutatók elmondása alapján a tanulmányban részt vevő borászok nagy része a költőládák kihelyezése óta nem használ rágcsálóirtó szereket a birtokaikon. Azonban hogy a baglyokra támaszkodva lehet-e csökkenteni a mérgek használatát az egész Napa völgyben, egyelőre nem biztos. Egy másik tanulmány szerint az itt termelő szőlészetek 80 százaléka használ költőládákat, és nagyjából 21 százaléka rágcsálóirtó szereket.

A gazdák évszázadokon át használták a baglyokat és más ragadozómadarakat a rágcsálók ellen, azonban a modern kemikáliák kiszorították ezeket a természetes védekezési módokat az utóbbi időkben. Világszerte egyre több gazdaság kezd újra a ragadozómadarakra támaszkodni annak érdekében, hogy csökkentsék a környezetükre gyakorolt negatív hatásokat a toxikus peszticidek használatának mellőzésével. Egyre több mezőgazdasági területen bukkannak fel a ragadozómadaraknak szánt költőládák az Amerikai Egyesült Államokban, Malajziában, Kenyában, Izraelben, és Magyarországon is.
A Napa völgyben más környezetbarát gyakorlatokat is alkalmaznak a szőlészetek. Igyekeznek kevesebb vizet használni és kerülik a mélyszántást. A szőlősorok közé évelő fűféléket telepítenek, amivel csökkenthető a talajerózió és javul a természetes tápanyag- és szénkörforgás.

Egyelőre azonban hosszú az út a fenntartható mezőgazdaság eléréséig. A Napa völgy 40 ezer hektárnyi szőlőjéből mindössze 3800 bír organikus minősítéssel. Azonban a költőládák számának növekedésével remény van rá, hogy a gazdák egyre inkább a természetes módszereket fogják használni a rágcsálóirtó vegyszerek helyett.

 

• bagoly
• rágcsáló
• mezőgazdaság