2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az ehhez szükséges szabályozásra hónapok óta várnak a zöld civil szervezetek és a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt., ez azonban végül csak múlt csütörtök este jött ki, a kötelező bevezetés előtt 17 nappal. Ráadásul a szabályozás nem is került a parlament elé, hanem kormányrendeletet adtak ki róla a Magyar Közlönyben (559/2023), ami 24 oldalon keresztül részletezi a szabályokat.

2025 végére lesz országos a lefedettség

A MOHU hétfőn háttérbeszélgetést tartott arról, hogy pontosan hol és milyen feltételekkel indítják el a biohulladék begyűjtését, amin Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója és Borsfay-Horváth Judit, a MOHU Anyag és Termékáram vezetője megismételték, hogy az új rendszert nem az egész országban egyszerre vezetik majd be, hanem folyamatosan bővülő rendszerrel és lefedettséggel fog indulni.

 Januártól indul az első ütem, a MOHU országszerte 14 településen, Budapest XI. és XXI. kerületében, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezeteiben indítja el a szolgáltatást.

A házhoz menő gyűjtés 2024-ben 460 ezer embert érint.

A 2024-es ütemben érintett települések – Forrás: MOHU

A második ütem 2025-ben indul majd 1,5-2 millió lakos kibővítésével, és ez főként a többi vármegye székhelyet, valamint a nagyobb városokat érinti majd. Az ígéretek szerint 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz a begyűjtés, de mivel a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy

ott kell bevezetni a rendszert, ahol az gazdaságilag racionálisan megvalósítható, a kistelepülések, főként a falvak kimaradhatnak ebből.

Mint Pethő Zsolt elmondta, fel fogják mérni, hogy hol van és hol nincs szükség a szolgáltatásra, mert például az ott élők helyben komposztálnak vagy pedig a házi állataikkal etetik fel az ételmaradékokat – ebben a helyi polgármesterekkel közösen fognak majd dönteni. Ugyanakkor azok sem maradnak ki teljesen ebből, akikhez nem jutnak majd el az új kukák, ugyanis a biohulladékot hulladékudvarokban is fogják gyűjteni.

 Az első ütemben 188 ezer darab 5 literes szag- és kifolyásmentes kukát és 14 524 darab 120 literes, barna színű kukát biztosít a biohulladék-koncesszió nyertese a megfelelő elkülönített gyűjtés érdekében, és információs anyagokat is kapnak a lakók a szelektív gyűjtéshez.

Borsfay-Horváth Judit elmondta, hogy a 2024-es ütemben – az érintett önkormányzatok, a lakosság és a szolgáltatók tájékoztatása után – januártól tervezik a hulladékgyűjtő edények kiosztását, aminek legkésőbb márciusig le kell zajlania. Az edényzet kiosztását a szolgáltatók végzik, ezután 45 napon belül megkezdik a biohulladék begyűjtését.

Havi egyszer fogják kimosni a házak kukáit

A háztartási 5 literes kukák használata nem lesz kötelező (ha valaki eddig például fagyis dobozba gyűjtötte a krumplihéjat, folytathatja abban), de ha valaki regisztrál, akkor megkaphatja ezt a külön erre a célra legyártott bioszemetest, ami – ahogy a 120 literes barna kukák is – gumigyűrűvel záródik, hogy a szag ne jöjjön ki, illetve a rovarok, rágcsálók ne menjenek rá.

A Telex kérdésére, miszerint kapnak-e a háztartások lebomló zacskókat a háztartási szemetesükbe, Pethő Zsolt azt mondta, hogy megvizsgálták azokat a környező országokat, ahol már működik ez a rendszer, és azt tapasztalták, hogy ennek a használata (vagyis a lakosság fegyelme) nem százszázalékos. Ráadásul a biogázüzemek nem csak a műanyag zacskókat nem tudják feldolgozni, hanem a lebomlót sem, de szerinte nem lesz ezzel gond, mert „zacskó nélkül is jól tud működni a begyűjtés”. Mint mondta, a kis kukákat bármikor ki lehet vinni a házakban lévő nagy kukákba kiüríteni a rossz szagok megelőzése érdekében.

Borsfay-Horváth Judit elmondta, hogy a 120 literes barna kukákat Budapesten és a nagyvárosokban heti kétszer, a kisebb vidéki városokban heti egyszer viszik majd el azok a kukásautók, amik most a kommunális szemetet is elszállítják. A bomlással járó rossz szagok megelőzésére, illetve kezelésére a nagy kukákat havi egyszer kimossák majd a szolgáltatók, de a társasházaknak is van erre lehetőségük, illetve a kötelezettség a jogszabály szerint a lakosokat terheli. A tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy később sűrítik majd a kukamosásokat, de egyelőre még nincsenek olyan kifolyás- és szagmentes kukásautóik, amik mosnának és ürítenek is, de jövőre szeretnének ilyeneket is beszerezni.

Márpedig a kellemetlen szagokra a háztartásokban és a lépcsőházakban is számítani kell, ugyanis a konyhai zöld-és élelmiszer-hulladékot gyűjtő kukákba sokféle szerves hulladékot kell majd beledobni:

gyümölcsök és zöldségek maradékait, kávézaccot, teafüvet (viszont a filtert nem), fűszereket, gyógynövényeket, tojáshéjat, főtt ételmaradékokat, nyers húsokat, húskészítményeket, pékárukat vagy más feldolgozott élelmiszereket.

Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását (a tejfölt például ki kell önteni a biokukába, a dobozát pedig kimosva a műanyag szelektívbe kell beledobni), porzsákot, porszűrőt, papír zsebkendőt, pelenkát. A bedobható élelmiszerek listája ezen az oldalon nézhető meg. Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket is.

A biohulladék elszállítása díjmentes lesz a lakosság részére a közszolgáltatási díj keretében.

75 százalékos begyűjtésre törekednek

Pethő Zsolt elmondta, kutatások támasztják alá, hogy Magyarországon évente 320 ezer tonna konyhai hulladék végzi a kommunális hulladékban, azt nem lehet tudni, hogy mennyi végzi a csatornában, de becslések szerint ez akár 600 ezer tonna is lehet. Mint Borsfay-Horváth Judit hozzátette, egy átlagos magyar háztartásban 0,5-0,9 kg biohulladéka keletkezik egy embernek egy hét alatt. A MOHU 2024-re 14 ezer tonna begyűjtésével számol, és hosszabb távon arra készülnek, hogy a konyhai hulladék 75 százaléka a bioszemetesekben végzi majd. Mint mondta, 100 százalékra nem törekszenek, mert vidéken, a kistelepüléseken elég kis valószínűséggel fognak házhoz menni a biohulladékért, hiszen azokat házilag komposztálják az ott élők, vagy pedig a házi állatok megeszik.

A begyűjtött, könnyen lebomló biohulladék biogázüzemekben fog hasznosulni, ahol az energia mellett szerves trágya keletkezik belőle (ezek működéséről itt írtunk). Az országban 80 biogázüzem van, azonban nem mind alkalmas az előkezeletlen biohulladék feldolgozására (a magyarországi biogázüzemekről itt írtunk). A jövőre induló rendszerben érintett 14 települést úgy választották ki, hogy melyek környezetében vannak olyan biogázüzemek, amelyek vállalkoztak a begyűjtött hulladék előkezelésére és hasznosítására is. Ehhez 8 ilyen üzemet találtak, akikkel már szerződést is kötöttek, az üzemeket viszont nem kívánták megnevezni.

Azt viszont elismerték, hogy az országban jelenleg nincs elég biogázüzem, ami be tudná fogadni a lakossági biohulladékot, ezért is kell folyamatosan felmenő rendszerben bevezetni a begyűjtést. Petfő Zsolt elmondta, hogy a MOHU fizetni fog a biogázüzemeknek, hogy befogadják a biohulladékot, ennek részleteit azonban nem árulta el. De emellett vizsgálnak egyéb felhasználási lehetőségeket is, például a száraz fermentálást.

Kérdésre válaszolva kiderült, hogy a biokukákba a használt olajat és zsírt nem lehet majd beleönteni, ezeket külön kell gyűjteni és leadni a hulladékudvarokban. De nem lehet majd beledobni a kerti hulladékot sem, ugyanis a hagyományos zöld hulladék gyűjtése folytatódik, a növényi származékokat továbbra is feldarabolva, a benzinkutakon kapható zsákokba kell gyűjteni.

Ha érdekli még a téma, akkor ajánljuk a sorozatunk további részeit: 1., 2., 3. és 4. rész.

• biohulladék
• MOHU
• szelektív gyűjtés