MENÜ
2024. november 22.
Cecília
Búcsút mondhatunk a homokos strandoknak Európában?

Búcsút mondhatunk a homokos strandoknak Európában?

greendex.hu, fotó: hirma.hu

A probléma okait tekintve a klímaváltozás mellett az emberi beépítés is jelentős.

A legfrissebb IPCC jelentés szerint Európa homokos partjainak már ma 27-40%-a folyamatosan pusztul a nem megfelelő üledék-utánpótlás és túlzott beépítettség miatt, amire az egyre emelkedő tengerszint és gyakoribb heves viharok még inkább ráerősítenek – írja a Másfélfok.hu. A lap elemzésében azt írja, a népszerű mediterrán strandok különösen kitettek ennek a folyamatnak, egy részük hamarosan akár teljesen el is tűnhet, ez pedig komolyan visszavetheti a turizmust is.

A cikkből kiderül, hogy a part menti erózió globális jelenség, mivel azonban a partvonalak aránya a teljes szárazföldi területhez viszonyítva Európában a legnagyobb, kontinensünk különösen ki van téve az ostromló hullámoknak. Ha az éghajlatváltozás a jelenlegi úton halad tovább, és a század végére a felmelegedés globális átlaga eléri a 4°C-ot, akkor elveszíthetjük a világ homokos partjainak közel felét, Európában pedig búcsút inthetünk a homokos strandok ötödének.

A probléma okait tekintve a klímaváltozás mellett az emberi beépítés is jelentős. Mint írják, „az alapproblémát a folyókon és a partok mentén épített akadályok (épületek, utak, gátak) jelentik, amelyek drasztikusan csökkentették az üledékek természetes áramlását a strandok utánpótlásához, természetes épüléséhez. Az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés és erősödő viharok csak tovább súlyosbítják a helyzetet.”

Európában jelenleg évi 1,3 milliárd eurónyi közvetlen kárt okoz a tengerpartok elöntése, ez azonban 2050-re 13-39 milliárdra, míg az évszázad végére 93-960 milliárdra emelkedhet. Ráadásul az tengerár egyre gyakrabban fenyeget olyan területeket, ahol parti közösségek, komoly kulturális örökségek vagy épp part menti vizes élőhelyek találhatók.

A cikk szerint vannak megoldási lehetőségek de ezek sokszor meglehetősen drágák, vagy épp nehéz döntéseket igényelnek. Az egyik alkalmazkodási lehetőség a partok megerősítése, a másik pedig a part menti fontos építmények, tevékenységek és infrastruktúrák elköltöztetése. „Mindkét opció számos pozitív és negatív társadalmi-gazdasági-környezeti hozadékkal jár, és a végső döntést komolyan befolyásolják az adott közösség erőforrásai” – írják.